Jóval boldogabbak a magyarok, mint tavaly, de a legboldogabbak a norvégok!
HIRDETÉSEz derül ki az ENSZ kezdeményezésére létrejött Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) által publikált tanulmányból: Magyarország tavaly még a 91., idén már a 75. helyen szerepel a 155-ös listán. A 7. kanadaiak pont annyival boldogabbak nálunk, mint mi a 153. Tanzánia népeinél.
Az idén ötödször elkészült éves jelentés szerint Norvégia a tavalyi negyedik helyről ugrott a lista csúcsára. A korábbi listavezető, Dánia a második helyre szorult, az első öt között sorrendben Izland, Svájc és Finnország szerepel még. Az elmúlt tíz év alatt Venezuela és a Közép-afrikai Köztársaság esett vissza a legjobban, Nicaragua és Litvánia emelkedett a legtöbbet (lásd a mellékelt MTI-grafikonon).
De az első 20-ban ott van Ausztria (13.), ami maga mögé utasította az egy helyet lecsúszott Egyesült Államokat (14.) is, a németek (16.) pedig nemcsak a belgákat (17.) ugrották át, hanem Nagy-Britanniát is (19.). Az atomhatalmakat nézve Oroszország a 49., Kína pedig a 79. (kicsit szomorúbb, mint mi) legboldogabb ország, Észak-Korea viszont érthető okokból nem szerepel a listán.
A közepesen boldog magyar lakosság régiós összevetésben már lehet, hogy inkább szomorkás. A már említett Ausztria helyezése aligha sokkoló számunkra. Csehország 23. helye már némileg elgondolkodtató. Szlovákia (40.), Lengyelország (46.), Moldova (55.) és Románia (57.) pozíciójával történő összevetés már savanykás szájízt eredményezhet. És Szerbia (73.) boldogsága is megelőz minket egy nyúlfarknyival. Igaz, a horvátok (77.) még irígykednek. Hangulatjavító – amennyiben ez elég nekünk – bogarászás után ráakadhatunk Koszovó (78.), Montenegró (83.), Bosznia-Hercegovina (90.), Macedónia (92.) és Albánia (102.) nevére is a listán.
A boldogság világnapján nyilvánosságra hozott ”boldogság-index”:https://s3.amazonaws.com/sdsn-whr2017/HR17₃-20-17.pdf 155 országot rangsorol az egy főre jutó GDP és a várható egészséges élettartam alapján. A tanulmányhoz továbbá globális felmérések négy tényezőjét is alapul vették, amelyekben a résztvevők egy tízes skálán értékelték, hogy mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek és mennyire gondolják nagylelkűnek magukat.