Az egykori keletnémet lelkész és ellenzéki aktivista államfőként sem vált politikussá, megmaradt politikailag aktív civilnek.
HIRDETÉSÖt év után, március 18-án távozik hivatalából, a berlini Bellevue kastélyból Joachim Gauck, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. Az egykori keletnémet lelkész és ellenzéki aktivista államfőként sem vált politikussá, megmaradt politikailag aktív civilnek.
Neve intézménnyé vált, és ez nem puszta közhely: az NDK hírhedt állambiztonsági minisztériumának, a Stasinak az aktáit kezelő hivatalt a népnyelv keresztelte el Gauck-hatóságnak. Ekkor, a két Németország egyesítése után vált ismertté – és széles körben elismert morális tekintéllyé – a korábbi rostocki evangélikus lelkész.
Óriási feladatra vállalkozott a hivatal vezetőjeként (1990–2000): a keletnémet társadalom talán legnagyobb traumájának megoldásában segített. A Stasi nem végzett félmunkát; szinte mindenkit megfigyeltek, és csaknem 200 ezer embert szerveztek be besúgónak az NDK-ban. A rendszerváltás után sokaknak kellett szembesülniük azzal, hogy közeli barátaik vagy éppen a rokonaik jelentettek róluk.
Morgen,31.1.17 #BStU Podiumsdiskussion “Freiheit für meine Akte”
zu 25Jahren Öffnung der #StasiAkten in #Rostockhttps://t.co/EjccrCb4vxpic.twitter.com/ZGsSeuO29X— BStU_Presse (@BStU_Presse) 2017. január 30.
A Stasi-akták hivatala
A két német állam egyesítése után létrehozott Gauck-hatóság (hivatalos nevén: az egykori Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szolgálatának iratait kezelő szövetségi megbízott hivatala, rövidítve: BStU) törvény által megszabott feladata a Stasi-dokumentumok feldolgozása.
A történelemben példátlan módon az egykori megfigyeltek jogot kaptak arra, hogy betekinthessenek az aktákba, és megtudják, milyen adatokat gyűjtött róluk a bukott rezsim titkosszolgálata. Az iratokról másolatot is kérhetnek. Más volt szocialista országokban ez nem így történt – mint tudjuk, Magyarországon sem. (Azóta is tartja magát az a feltevés, hogy olyan politikai döntéshozók akadályozták meg az akták nyilvánosságra hozását, akik maguk is együttműködtek a szolgálatokkal.)
A BStU világítja át azokat, akik meghatározott közfeladatokat látnak el, például a tartományi kormányok és parlamentek tagjait. Ugyanakkor segíti a témával – vagyis a keletnémet diktatúra működésével – kapcsolatos tudományos kutatást, újságírói munkát, illetve oktatótevékenységet is.
A hírhedt Stasi emberek millióiról gyűjtött adatokat, elsősorban az NDK polgárairól, de nyugatnémetekről és más külföldiekről is. Az így keletkező titkos akták alapvetően meghatározták az érintettek sorsát, mindenekelőtt a munkahelyi előmenetelét. A bizalmas információk felhasználásával beavatkozhattak a célszemélyek magánéletébe is, például tönkretehették valakinek a házasságát. Az adatgyűjtés során mindennapos volt az alapvető személyiségi jogok megsértése – a levéltitkot, az orvosi titkot, a lakóhely sérthetetlenségét elvben az NDK alkotmánya is biztosította, de a Stasi fittyet hányt mindezekre.
Neues Nachschlagewerk “Das Archiv der Stasi” hilft die Archiv-Begriffe der #Stasi zu verstehen http://t.co/WTVrVJqE9npic.twitter.com/DoKTZ1WzrX
— BStU_Presse (@BStU_Presse) 2015. február 18.
Az első húsz évben, 2011 végéig összesen 6 680 934 beadvány érkezett a hatósághoz, ebből csaknem 3 millió az egykori áldozatoktól.
A hivatal felügyeli az 1989-es rendszerváltás napjaiban megsemmisítésre ítélt, általában ledarált iratok rekonstrukcióját is. Két évtized alatt 400 zsáknyi, 105 folyóméternyi dokumentumot állítottak helyre papírfecnikből. Egy eredeti, virtuális rekonstrukciós eljárásra 6,3 millió eurót szavazott meg a Bundestag.
A hatóság központja Berlinben van, de kirendeltséget működtet tucatnyi más keletnémet városban is (Chemnitz, Drezda, Erfurt, Odera-Frankfurt, Gera, Halle, Lipcse, Magdeburg, Neubrandenburg, Rostock, Schwerin és Suhl).
Botrányt kavart, amikor 2007-ben kiderült, hogy a hivatal megalakulásakor legalább 79 egykori Stasi-alkalmazottat is foglalkoztatott – köztük öt volt besúgót –, akiknek egy ideig még lehetőségük volt visszaélni helyzetükkel, például aktákat kicsempészni vagy megsemmisíteni.
A hatóság 2019 végéig biztosan fennmarad, további sorsáról – egy szakértői bizottság javaslata alapján – a Bundestag dönt majd.
Miután az iratok hozzáférhetőségét biztosító törvény 1992. január 2-án hatályba lépett, egy hónapon belül 420 ezren kérték ki a róluk szóló aktákat, és 130 ezer esetben fordultak a hatósághoz közfeladatot ellátó személy átvilágítása ügyében. A Stasi egykori lichtenbergi központjában megszokott látvány volt, hogy emberek ülnek a lépcsőn, kezükben a frissen átvett iratokkal, és zokognak.
A kommunista múlt és az elmaradt katarzis
Ennek a hatalmas munkának lett a jelképe Joachim Gauck. A szembenézést hirdette, bármilyen fájdalmas is. Ellenezte más volt szocialista országok, köztük Magyarország gyakorlatát. Ha elmarad a katarzis, akkor a probléma a felszín alatt tovább lappang, sőt elmérgesedik. A volt ügynökök és besúgók vezető beosztásokba kerülhetnek az új rendszerben is, és zsarolhatók lesznek a múltjukkal.
#BStU Pressegespräch zum Buch “Genossen, wir müssen alles wissen!” 2.9. 13.00 Zimmerstr 90 – B-Mitte pic.twitter.com/vJB0dS41sK
— BStU_Presse (@BStU_Presse) 2014. augusztus 29.
Ennek a véleményének sokszor hangot adott, egyszer éppen e sorok írójával beszélgetve, 1996 áprilisában, Berlinben. Felkészültsége és elhivatottsága imponáló volt e személyes találkozás alkalmával. Az idő őt igazolta.
Gauck hivatalánál fogva a kommunista bűnök feltárásán dolgozott, de ezt sohasem arra használta fel, hogy relativizálja, netán mentegesse a nácik bűneit. Nem volt ez új felismerés nála: egy rendőrspicli már 1982-ben azt jelentette róla, hogy templomi prédikációjában párhuzamot vont a nemzetiszocializmus és az akkori keletnémet rendszer között. Ez azért is figyelemre méltó, mert közismert, hogy a szülei a náci párt, az NSDAP tagjai voltak.
Inkvizítor vagy hazaáruló?
Az ifjú Gauck eredetileg újságíró szeretett volna lenni, mégis a teológiát választotta, mert az NDK-ban ez biztosította neki a legnagyobb viszonylagos függetlenséget az államhatalomtól. 1967-től lelkészként dolgozott, 1971-től szülővárosában, Rostockban. Néhány évvel később már külön odafigyelt rá az állambiztonság, majd megpróbálták beszervezni is, sikertelenül.
2012-es államfővé választása után nyilvánvalóvá tette, hogy nem közösködik semmiféle diktatúrával. Nem látogatott el Moszkvába, Putyin orosz elnökhöz, sőt még a szocsi téli olimpiára szóló meghívást is elhárította. Ankarába elment ugyan, de a török vezetésnek nem volt sok köszönet benne: egyetemi előadásában, török diákok előtt cseppet sem diplomatikusan bírálta Erdoğan elnök politikáját.
HIRDETÉSBei seinem Besuch in Offenbach würdigte Bundespräsident Joachim Gauck Migranten als „Brückenbauer“ https://t.co/HVkHeIIXTZ
— FAZ Politik (@FAZ_Politik) 2016. november 29.
A szövetségi elnökként az ország egységét megtestesíteni hivatott Gauck népszerű volt, persze nem mindenki szerette. A kommunista utódpárt inkvizítornak nevezte, a szélsőjobbtól pedig csakhamar kiérdemelte a „hazaáruló” jelzőt. Tisztelgett az áldozatok előtt három jelképes helyszínen, ahol németek iszonyatos bűnöket követtek el a második világháború idején: a csehországi Lidicében, az ukrajnai Babij Jarban és a franciaországi Oradourban.
Egy baloldali liberális konzervatív
Elnökként is pártonkívüli maradt, „baloldali liberális konzervatívként” határozta meg politikai nézeteit. Talán különös, hogy a volt lutheránus lelkipásztor éppen a keresztény jelzőt nem használta; alighanem hite és jó ízlése nem engedte, hogy kérkedjen vallási hovatartozásával. Politikai krédóját két fogalom határozta meg: szabadság és felelősség.
Többször is bírálta a német kormányt és a politikai elitet, de nem vetette el a rendszer egészét. Emlékezetes alapvetése szerint a mai Németország „a legjobb és legdemokratikusabb, ami valaha létezett”.
Dank + Respekt an den scheidenden #Bundespräsident Joachim #Gauck. Wenig andere haben soviel für gesell. Zusammenhalt getan.(F:DPA) #BuPrä17pic.twitter.com/D6vdkFu7yK
— Heiko Maas (@HeikoMaas) 2017. február 12.
Tizenkilenc évesen nősült, négy gyermeke született. Több mint három évtizeddel később különvált feleségétől, de hivatalosan azóta sem bontották fel házasságukat. A kilencvenes években a tekintélyes hamburgi Die Zeit hetilap munkatársával, Helga Hirschsel élt együtt. 2000 óta egy másik újságírónő, Daniela Schadt az élettársa: a külön élő feleség helyett ő lett Németország tényleges first ladyje, annak minden reprezentatív feladatával együtt – merőben szokatlan megoldás, de Gauck e tekintetben sem óhajtott megfelelni mások elvárásainak.
HIRDETÉSSzinte biztosan újraválasztották volna, de már tavaly közölte, hogy nem vállal újabb öt esztendőt az elnöki hivatalban. Nem meglepő döntés a 77 éves férfitól, aki sohasem a hatalmat vagy a pozíciót kereste, az államfői megbízatást is szolgálatnak tekintette. Kelet- és Közép-Európából nézve a Joachim Gauck iránti tisztelethez némi irigység társul.
Másodjára már Merkel jelölte
A pártonkívüli Gauckot először 2010-ben jelölték szövetségi elnöknek az akkor ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek képviselői, a váratlanul lemondott Horst Köhler helyére, de Angela Merkel kancellár és a kormánypártok (CDU, CSU, FDP) akkor még nem őt akarták államfőnek. Megválasztását ennek ellenére jó néhány konzervatív és liberális is támogatta, de a szavazást a harmadik fordulóban, csekély többséggel a koalíció jelöltje, Christian Wulff (CDU) nyerte.
Ám a volt alsó-szászországi miniszterelnök, aki Gauckkal ellentétben profi politikus volt, még két évet sem tölthetett az államfői hivatalban. Sorozatos botrányok rendítették meg a helyzetét, és amikor a hannoveri államügyészség hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával kérte mentelmi jogának felfüggesztését, Wulff (is) lemondott.
Rückblick: So waren die letzten fünf Jahre mit Joachim Gauck als Bundespräsident by via STERN.DE RSS-Feed – Der T… https://t.co/9Z0WkBXYv9
— Latikia (@latikia) 2017. február 6.
Ekkor került ismét képbe a korábbi lelkész. Angela Merkel (CDU) kancellárnak kínos volt a Wulff-botrány; ezúttal olyan elnököt akart, akit jóval nagyobb többség támogat, és korrupciógyanús ügyei sincsenek. Gauckot minden parlamenti párt szívesen látta volna az államfői hivatalban, kivéve a Baloldali Pártot, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetét.
A közvélemény-kutatások szerint Gauck széles körben népszerű volt a német társadalomban, a megkérdezettek csaknem 70 százaléka örült a jelölésének.
HIRDETÉSDie Mehrheit der Deutschen findet, dass Joachim #Gauck ein guter #Bundespräsident war. pic.twitter.com/MOPW94HfBb
— ZDF heute (@ZDFheute) 2017. január 27.
A német alkotmány értelmében külön erre a célra összehívott testület, a Bundesversammlung 2012. március 18-án nagy többséggel választotta meg a szövetségi köztársaság legfőbb közjogi méltóságának.
2015 szeptemberében _az akkor 75 éves Gauck lett az ország történetének legidősebb hivatalban lévő elnöke.
_ Utódjául a szociáldemokrata külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert választották, aki március 18-án foglalja el hivatalát a berlini Bellevue kastélyban.
Bundespräsident Joachim #Gauck hat sich im neuen Potsdamer
MuseumBarberini</a> umgesehen<a href="https://t.co/E0yi7oznnM">https://t.co/E0yi7oznnM</a></p>— Monopol-Magazin (MonopolMagazin) 2017. február 27.