Legalábbis így gondolja a legszegényebb és legkorruptabb EU-tagállam katonából lett köztársasági elnöke, Rumen Radev.
A szankcióknak semmiféle pozitív hozadéka nincs.
köztársasági elnök, Bulgária
Bulgária új elnökét egy elégedetlenségi hullám nyomán sodorta a székébe. 10 év eltelte után az ország még mindig a legszegényebb és legkorruptabb EU-tag. A nemzetközi közösséget aggasztja, hogy Rumen Radev megválasztása közelebb viheti Bulgáriát Oroszországhoz, de az elnök szerint ez nem jelenti azt, hogy eltávolodnának Európától. Az elnökkel a szófiai elnöki palotában beszélgettünk.
Euronews: - Miért nem tudja magát összeszedni Bulgária annyi év után sem?
Rumen Radev: – Azt hiszem, Bulgária problémáit objektíven kell szemrevételezni, mint az EU problémáinak részét és szeletét. Vannak problémák, a szegénység, az igazságszolgáltatás hiányának érzete, a demográfiai válság – ezeknek a megoldásához határozott intézkedésekre lenne szükség azoktól, akik az országot irányítják.
A legkorruptabb EU-tag
- Bulgáriában komoly probléma a korrupció. Az Európai Unió most adott ki erre vonatkozó figyelmeztetést, a Transparency International korrupciós indexe szerint ezen a téren Bulgária teljesít a legrosszabban az egész Unióban. Ön miért gondolja azt, hogy sikeres lehet abban, amiben az elődei elbuktak?
- Igen, Bulgáriában jelen van korrupció, de azt nem mondanám, hogy a legkorruptabb az EU-ban. Bulgária tesz azért erőfeszítéseket, hogy küzdjön a korrupció ellen, de biztos vagyok abban, hogy még többet kell tennünk. Össze kell hangolni az intézmények, a pártok, a civil társadalom és az egész ország tevékenységét, hogy valóban legyőzzük a korrupciót és a bűnözést.
President Rumen Radev: We count on greater support in case of sharp rise of #migrant wave: https://t.co/Bl0wOUVnMi
— Radio Bulgaria (@RB_English) February 6, 2017
- Ebben a politikai instabilitás is akadályozza a hazáját. Négy év alatt a harmadik kormányt fogyasztják. Március végén megint választások jönnek. Hogyan lehet ilyen alapvető kihívásokkal megküzdeni ilyen körülmények közt?
- Ebben teljesen igaza van. A politikai instabilitás ezen kívül is rengeteg problémát okoz, akár az igaszágszolgáltatást, akár a gazdaságot nézzük. Azt remélem, hogy a következő választás után olyan törvényhozásunk lesz, amely képes az emberek érdekeit képviselni, amely a nép érdekét szolgáló törvényeket hoz. Gyors és határozott intézkedésekre van szükség, amelyek helyreállítják a bizalmat az állami intézményrendszer iránt.
Kötéltánc Brüsszel és Moszkva közt
- Amikor megválasztották, voltak olyan hangok, amelyek szerint ön Moszkva jelöltje, és a győzelme veszteség Európa számára. Ön azt mondta, kiegyensúlyozottságra törekszik. De lehetséges két urat szolgálni – Moszkvát és az EU-t?
- Őszintén szólva nem értem ezt a kérdést. Két brit katonai akadémiát végeztem el, számos kétoldalú és multinacionális NATO-gyakorlatot vezettem itt Bulgáriában.
- Ön az Oroszországot sújtó szankciók enyhítése, illetve általában a feszült viszony enyhítése mellett érvelt.
- Az a határozott véleményem, hogy a szankcióknak semmiféle pozitív hozadéka nincs, inkább ártanak az orosz és az uniós gazdaságnak.
- A szankciók oka a Krím annektálása, ami most is fennáll. Ha megszüntetjük a szankciókat, az nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a nemzetközi jogot?
- A Krím annektálásával sérült a nemzetközi jog, és Bulgária szilárdan kiáll a nemzetközi jog alapelvei mellett. Az a kérdés, hogy Európát mennyi időre akarjuk a bizalmat aláásó szankciókkal megosztani. Öt évig, tízig, ötvenig?
- Júliusban lesz egy szavazás a szankciókról. Ön tesz azért lépéseket, hogy Bulgária a szankciók feloldása mellett szavazzon?
- Sok idő van még júliusig. A helyzet gyakorlatilag napról napra változik. Képzeljünk el egy érdekes helyzetet. Mondjuk a Trump-adminisztráció megegyezésre jut a párbeszéd erősítéséről, a kölcsönös bizalom megerősítéséről, és ennek jegyében kivezetnék a szankciókat. Mit lépne erre Európa?
Menekültügy, terror, kvóta
- Említette Donald Trumpot, aki összeköti a menekültek ügyét, a gazdasági bevándorlást és a terrorizmust. Ön egyetért vele ezen a téren?
- Amint azt már láttuk, sor került terrortámadásokra, és ezek elég súlyosak voltak. Ha gyakoribbá válnának, mit jelentene az Európa számára?
- Van olyan, aki azt válaszolná erre, hogy ez a tények félremagyarázása. A terrortámadások jelentős részét az adott ország polgárai követték el.
- A terrortámadások egy részét másod- és harmadgenerációs bevándorlók követték el. Ez nagyon komoly probléma. Másrészt volt olyan támadás is, amelyet a menekülthullámmal érkezők követtek el, és a migránsok beáramlása most is zajlik. Ez így együtt komoly fenyegetést jelent. Amikor terrorizmusról beszélünk, az európai polgárok biztonsága érdekében semmilyen veszélyforrást nem szabad figyelmen kívül hagyni.
- A bevándorlás és az Unió menekültpolitikája kapcsán ön azt mondta, hogy nem támogatja a menekültek EU által javasolt szétosztását, a kvótarendszert. Ugyanakkor azt mondja, Bulgária együttérző ország – hogyan tudja egyeztetni ezt a két dolgot?
- Nagyon könnyen, ez nem szorul különösebb magyarázatra sem szorul. Bulgáriában mindent megteszünk azokért az emberekért, akik a háború borzalmai elől menekülnek, ugyanakkor különbséget teszünk a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Melyek a sikeres beilleszkedés feltételei? Szerintem ebben áll Európa legnagyobb problémája. Egyáltalán nem világos, mennyibe kerülne integrálni ezeket az embereket, és hogyan hatna mindez a szociális rendszerre. Hány embernek tud Európa menedéket nyújtani, és milyen áron?
Katonából elnök
- Elnök úr, ön tapasztalatlan a politikában, korábban a bolgár légierő parancsnoka volt. Ezt hátrányként vagy előnyként éli, amikor az elnöki poszttal járó kihívásokkal szembesül?
- Vannak ennek előnyei és hátrányai. A politikai tapasztalatok hiánya tényleg nehézséget jelent, ugyanakkor óriási előny is, mert a mai politikában pártatlanságra és objektivitásra van szükség, olyan emberekre, akik nem a politikai pártjuk érdekeit képviselik elsősorban, hanem a nemzetét. Ezen a téren nekem komoly előnyöm van.