NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Több ezer ciszjordániai zsidó otthon létét legalizálta a Knesszet

Több ezer ciszjordániai zsidó otthon létét legalizálta a Knesszet
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Knesszet 60-52 arányban szavazta meg a nemzetközi aggodalmakat és palesztin részről felháborodást kiváltó törvénytervezetet.

HIRDETÉS

Az izraeli parlament törvényessé tette 4000, Ciszjordániában már megépült zsidó otthon létét.

A Knesszet 60-52 arányban szavazta meg a nemzetközi aggodalmakat és palesztin részről felháborodást kiváltó törvénytervezetet.

Az ellenzéki Cionista Unió vezetője, Isaac Herzog fekete zászlóval tiltakozott a szerinte őrült törvény ellen, amely súlyosan fenyegeti az izraeli demokráciát.

Egy civil szervezet máris bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a törvény miatt, amely nyilvánvalóan ellenkezik az izraeli alkotmánnyal és a nemzetközi joggal is.

Az izraeli igazságügyi miniszter alkotmányellenesnek nevezte a jogszabályt, és azt mondta, ő a maga részéről nem támogatja az ügyet a Legfelsőbb Bíróságon.

Yael Ronen professzor, nemzetközi jogász azt magyarázta, hogy Izraelben az ottani alkotmány az irányadó, nem pedig a nemzetközi jog, úgyhogy szerinte a nemzetközi joggal érvelni az izraeli Legfelsőbb Bíróságon nem biztos, hogy hatásos. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a törvény nem sérti a nemzetközi jogot, éppcsak pillanatnyilag nem ez a releváns kérdés. Így aztán előfordulhat, hogy a bíróság helyben hagyja a jogszabályt akkor is, ha az ellentétes az izraeli és a nemzetközi joggal is.

A szóban forgó törvény – miközben helyben hagy jelentős számú illegálisan épült zsidó telepet, és lebontásra ítél 50 olyat, amely a kormány jóváhagyása nélkül jött létre -, pénzbeli megváltást ígér a kisajátított földek palesztin tulajdonosainak.

Az indítványt a szélsőjobboldali Zsidó Haza nevű koalíciós párt nyomta át az izraeli parlamenten azzal fenyegetve a kormányfőt, hogy ha a nem-ek lesznek többségben, kilép a koalícióból.

A miniszterelnök maga nem szavazott a nemzetközi diplomáciában is megütközést keltő tervezetről. Épp hazafelé tartott Londonból, ahol a brit kormányfővel tárgyalt. Úgy tudni, hogy ellenezte az indítványt, mert attól tartott, hogy Izraelnek meggyűlik a baja miatta a hágai nemzetközi törvényszékkel.

Az ötven évvel ezelőtt megszállt palesztin területeken évtizedek óta épülnek zsidó kolóniák az izraeli kormány hol hallgatólagos, hol tevőleges támogatásával.

A nemzetközi közösség időről időre kifogásolja a gyakorlatot, de jelentős változás nincs.

A közel-keleti béketárgyalások
legutóbbi tárgyalássorozata is emiatt szakadt meg 2014-ben.

A hétfőn megszavazott izraeli indítvány miatt az Egyesült Államok korábbi adminisztrációja nem élt vétójogával tavaly decemberben, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az Izraelt elítélő határozatot. Donald Trump politikája ebben is változást hozott.

Az ENSZ illetékes koordinátora, Nyikolaj Mladenov, aki a közel-keleti békefolyamatot a világszervezet részéről felügyeli, közleményében úgy fogalmazott, hogy ez a törvény messzire ágazó jogi következményekkel jár majd Izrael számára, és nagyban csökkenti az arab-izraeli megbékélés esélyeit.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Mit jelent Izraelnek a „teljes győzelem”? Mikor érhet véget a gázai háború?

Folytatódó izraeli hadműveletek a Gázai övezetben

Izrael gazdaságát is rombolja a palesztin munkások kitiltása a terrortámadás miatt