A jobboldal mellszélességgel támogatja a kérelmet, az ellenzék viszont a felelősség szánalmas elkerülésének tartja.
Netanjahu hivatalos kegyelmi kérése a korrupciós perében közelgő hozott ítélet előtt nem csak érzékeny jogi felülvizsgálatot indít el, de komoly politikai következményei is lehetnek.
Az elnöki hivatal „rendkívülinek” nevezte a lépést, és megerősítette, hogy a kérelmet továbbították az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályához szakmai véleményezésre, mielőtt az elnök döntést hoz. A beadvány mindössze néhány héttel azután érkezett, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan sürgette Herzogot , hogy adjon teljes kegyelmet Netanjahunak, azzal érvelve, hogy Izraelnek a háborúra és a diplomáciára kellene koncentrálnia, nem pedig bírósági meghallgatásokra Netanjahu ellen.
Trump a beavatkozása az amerikai elnök októberi Kneszet-beszédét követte, amelyben nyilvánosan javasolta Herzognak, hogy adjon kegyelmet Netanjahunak, és viccesen bagatellizálta a „szivarokkal és pezsgővel” kapcsolatos vádakat, azt kérdezve: „Ki a fenét érdekel ez?”
Herzog hivatala válaszul megköszönte Trump Izrael iránti támogatását, de hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer független, és minden kegyelmi kérelmet az érintett személynek vagy családjának hivatalosan kell benyújtania az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Osztályának szokásos eljárásai szerint.
Yair Lapid ellenzéki vezető (volt miniszterelnök) és más kritikusok azzal vádolták Trumpot, hogy nem megfelelő módon beavatkozik Izrael belső jogi folyamatába, és arra figyelmeztettek, hogy a politikai indíttatású kegyelem alááshatja a közvélemény bizalmát a jogállamiságban.
Miről van szó?
Netanjahu ellen 2020 májusa óta folyik a Jeruzsálemi Kerületi Bíróság eljárása, miután 2019-ben három különálló ügyben emeltek vádat ellene, amelyeket kerek ezres számokkal jelöltek. A miniszterelnök mindvégig ártatlannak vallotta magát, és rendre hangoztatta, hogy az eljárás politikai kísérlet a megbuktatására.
Netanjahut egy rendbeli vesztegetéssel, valamint három-három rendbeli csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják. Ezekről az ügyekről korábbi cikkünkben számoltunk be részleteikben, amely itt olvasható.
Netanjahu többször is nyilvánosan kijelentette, hogy nem kérne kegyelmet, ha az a bűnösségének beismerését követelné meg. Ragaszkodott hozzá, hogy a tárgyalás „abszurd és boszorkányüldözés”, és hogy végül felmentik. Megköszönte Trumpnak a „hihetetlen támogatást”, de megismételte, hogy nem vallja magát bűnösnek, és nem fogad el semmiféle olyan megállapodást, amely jogsértésre utalna.
Vasárnap azonban a miniszterelnök megváltoztatta korábbi szilárd álláspontját, és hivatalosan is kegyelmi kérelmet nyújtott be Herzog elnökhöz. A dossziét Netanjahu ügyvédje, Amit Hadad jegyezte be, benne egy 100 oldalas részletes jogi magyarázattal és egy személyes levéllel az elnöknek címezve.
A levélben Netanjahu továbbra sem ismeri el a vádiratban leírt bűncselekményeket, viszont hangsúlyozza a „széleskörű közéleti és erkölcsi felelősséget”. A levelet ismerők szerint azzal érvel, hogy a kegyelem Izrael nemzeti érdekeit szolgálná, mivel lehetővé tenné számára, hogy teljes mértékben a biztonsági kihívásokra és a belső egységre koncentráljon, miközben az ország még mindig az október 7-i és a gázai háború következményeivel küzd.
Herzog elnök számára dilemmát jelent ennek a kettősségnek a feloldása, mert az egyik oldalon az ország külpolitikai-biztonsági szempontjai állnak, de hasonlóan fontos tényező az ország demokratikus vonásainak megóvása és a jogállami rendszer védelme.
Izrael elnökének alkotmányos felhatalmazása van kegyelmet adni és büntetéseket enyhíteni az alaptörvény értelmében. A Legfelsőbb Bíróság korábbi határozatai szerint az elnök még az elítélés előtt is adhat kegyelmet, bár a gyakorlatban ez ritka és kivételes lépésnek számít.
A legismertebb példa az 1980-as évekbeli 300-as busz ügye, amikor az akkori elnök, Chaim Herzog kegyelmet adott a Sin Bét belbiztonsági szervezet tisztviselőinek a tárgyalás előtt, mivel egyetlen törvény sem írja elő a bűnösség beismerését a kegyelem feltételeként. A konkrét esetben (amit Kav 300 néven ismernek) az ügynökök megöltek két palesztint, majd megpróbálták az ügyet eltussolni.
Az Izraeli Demokrácia Intézet megjegyzi, hogy a megbánás és a felelősség gyakran a kegyelem mellett szól, de elvileg az is megkaphatja, aki továbbra is ártatlanságát állítja.
Mi történik most, és mi történhet ezután?
A vasárnapi állapot szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztálya már meg kezdte a szakmai vélemények gyűjtését, amelyeket majd továbbítanak az elnök jogi tanácsadójának, végül magának Herzognak. Eközben Netanjahu folyamatban lévő perében folytatódhatnak a tanúk keresztkérdései. A miniszterelnök hivatalban marad, és továbbra is tagad minden ellene felhozott vádat.
A műsornak folytatódnia kell
Az izraeli törvények nem szabnak határidőt az elnöki döntésre. Az ügy érzékenysége és a jogi vélemények ellentmondásai miatt a folyamat hetekig vagy hónapokig is eltarthat.
Bár a kegyelem megadása, miközben a tárgyalás még folyamatban van törvényes lenne, de rendkívül vitatott, és messzemenő precedenst teremthetne.
A Netanjahu sorsáról szóló vita a jog, a politika és a nemzetközi diplomácia metszéspontjában áll, Trump beavatkozása pedig példátlan külső dimenziót adott ahhoz, ami formálisan kizárólag az izraeli alkotmányos folyamat része.