Puccskísérlet, tisztogatások, távolodás a Nyugattól, közeledés Moszkvához.
HIRDETÉSEgy elnök, aki hazáját szolgálja, miközben a december 11-i, isztambuli robbantás volt a 17. merénylet Törökországban 2016-ban. Recep Tayyip Erdogan szándékát nem titkolja – mint egy szultán -, kitörölhetetlen nyomot kíván hagyni a történelemben, mint ahogy tette ezt idén az ország összes tartományában.
Ha egyetlen képet kellene felidézni róla, az talán az a nyári pillanat lenne, amikor telefonon mozgósította a népet hatalma megvédésére. Sikerrel.
Július 15-én éjszaka tankok jelentek meg Isztambul és Ankara utcáin. A fegyveres erők vezetőinek egy csoportja, a “Béke Tanács” nevében közölte, átvette a hatalmat az országban a “demokrácia helyreállítása érdekében”.
Ekkor következett Erdogan szokatlan televíziós megjelenése.
- Felszólítom a lakosságot, hogy menjenek ki az utcákra, a repülőtérre. Gyűljenek össze a tereken, repülőtereken az egész országban. Ez a tankokkal, tüzérséggel felvonuló kisebbségi csoport tudja meg, mit akar a nép valójában. Soha nem kérdőjeleztem meg a nép erejét, hatalmát, és ezután sem fogom – szólt az elnök a törökökhöz.
Erdogan hívószavára ezrek mozdultak, puszta kézzel állták el a harckocsik útját, áldozták akár életüket is a biztonságos rejtekből üzenő elnökért – aki a pletykák szerint – eközben, a legrosszabbra is készülve, szervezte menekülőútvonalát Németországba.
A puccs végül elbukott, 290 emberélet árán.
Erdogan diadalmasan tért vissza Isztambulba. A repülőtéren őt ünneplők előtt ígérte, példásan megbünteti a hatalomátvétel kísérletében szerepet vállalókat – akik közül sokakat meglincselt már a felbőszült tömeg.
A török fegyveres erők állítólag 1,5 százaléka, 8500 katona vett részt a puccsban.
Már a következő napon elindult a tisztogatás: 8800 katonát, köztük 200 főtisztet, tábornokot vettek őrizetbe. És ez még csak a tisztogatások kezdete volt.
A puccskísérlet durva belpolitikai fordulatot hozott, amely drámaian hatott Törökország diplomáciai kapcsolataira.
Hajtóvadászat indult a puccs vélt vagy valós szervezői, résztvevői után. A megtorlást maga az elnök rendelte el, irányította, és kihasználta ezt ahhoz is, hogy leszámoljon az összes politikai ellenfelével.
110 ezer embert, bírókat, tanárokat, politikusokat, rendőröket, újságírókat lehetetlenítettek el, közülük 36 ezret letartóztattak.
Erdogan tekintélyelvű rendszerének, hatalmának megszilárdítása, a durva tisztogatások kiváltották a nemzetközi közösség bírálatát. A feszültséget csak fokozta, hogy Törökország hivatalosan kérte az elnök egykori szövetségese, most főbűnösnek kikiáltott, Egyesült Államokban élő hitszónok, Fetullah Gülen kiadatását.
- Előbb vagy utóbb, de az Egyesült Államok kénytelen lesz dönteni: Törökország vagy a gülenista terroristák mellé áll – mondta Erdogan.
Ezt a lépést már nem Barack Obama fogja megtenni. A két NATO-tagország kapcsolatait további olyan nehézségek terhelik, mint Szíria, Irak vagy a kurd kérdés.
A török hatóságok november 11-én letartóztatták a Németországból hazatérő főszerkesztőt, majd a legrégebbi ellenzéki napilap, a Cumhuriyet további 16 újságíróját is.
A hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére Erdogan ezzel átlépett egy határt, felszámolta a sajtószabadságot.
Európa válaszul megszavazta a török uniós csatlakozási tárgyalások befagyasztását.
Erdogan rögtön előhúzta a “menekült-kártyát”. Belengette, hogy a jövőben nem tartóztatja fel a Nyugatra tartó illegális bevándorlókat.
- Azt kérdezem, mit tennétek, ha Törökország megnyitná a határait? Ha ez így megy tovább, ezek a határátkelők ki fognak nyílni – ígérte.
Miután az Egyesült Államokkal és Európával is elmérgesedett a viszony, látványosan nyitott Oroszország felé. A korábbi feszültségeken túllépve, felmelegítette kapcsolatait Vlagyimir Putyinnal. Erdogan bárkivel szövetkezik, aki segítheti egyik fontos céljában; ellenőrzése alatt tartani a kurdokat.