Portugál miniszterelnök: a populizmus a felelőtlenség szinonímája

Portugália igyekszik új lapot kezdeni a megszorítás hosszú évei után, és az innovatív befektetők célországává válni. Lisszabon éppen ezért keményen küzdött azért, hogy a Web Summit házigazdája lehessen, ami az új technológiákkal foglalkozók egyik legfontosabb találkozója Európában. Milyen hatással lesz Donald Trump maerikai elnökké választása Portugáliára és az elmúlt években meggyengült Európára? Erről beszélgettünk a portugál miniszterelnökkel, Antonio Costával.

Euronews: - Kezdjük az amerikai elnökválasztással, amely a Fehér Házba juttatta Donald Trumpot. Ilyen eredményt szeretett volna?

Antonio Costa : – Az Egyesült Államok elnökét az Egyesült Államok polgárai választják. Természetesen sokakat meglepetésként ért az eredmény, engem is. Reméljük, hogy az Egyesült Államok elkötelezett marad a transzatlanti együttműködés iránt Európával, továbbra is vállalja a rá eső feladatokat az ENSZ-ben. De szerintem a legfontosabb, hogy meghalljuk és megértsük azt az üzenetet, hogy miért lett ez az eredmény: ez a nagy kérdés, amelyet már a brexit is felvetett, és amelyet különböző európai országokban a közvéleménykutatások is megerősítenek.

- És miért?

- Azt hiszem, hogy elszakadt egymástól az uralkodó politikai osztály és a nép, az előbbi már nem érti a hétköznapi emberek szorongásait. Újra közelednünk kell ezekhez az emberekhez, megértenünk, milyen elvárásaik vannak a politikával kapcsolatban. A globalizáció természetesen megállíthatatlan, amiből a világgazdaság egésze profitál, és komoly fejlesztő erővel bír számos országban, mint India és Kína. Ugyanakkor számos polgártársunk számára fenyegetést jelent. Őket meg kell nyugtatni, és ezt elmulasztottuk.

Biography: António Costa

• 2015 novemberében lett miniszterelnök
• megszorításellenes programmal, kisebbségből kormányoz
• Egy baloldali pártokat tömörítő pártszövetség külső támogatásával
• 2007-2015 Lisszabon polgármestere volt

- Önök szerint a globalizáció megállíthatatlan, de Donald Trump például azt mondta a kampányban, hogy protekcionista, elzárkózó gazdaságpolitikát vinne. Milyen hatása lenne ennek Európára?

- Európában is vannak protekcionista lépések. Amikro a schengeni zóna egyes országai lezárják a határaikat a menekültek előtt, amikor az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, amikor Trump győz az amerikai elnökválasztáson, abból világosan látszik, hogy a globalizáció óriási ellenérzést vált ki.

- És ez rossz hír Európának?

- Nem, ez rossz hír a világnak és Európának is. Meg kell érteni, hogy a globalizációt muszáj kontroll alatt tartani, és ez az Európai Unió legnagyobb kudarca mostanáig.

- Visszatérünk még az Európai Unióra, de maradjunk még egy kicsit Donald Trumpnál: mit gondol a programjáról, vagy arról, amit most ismerünk belőle.

- Nos, a programja egyáltalán nem az én programom, nem csak gazdasági kérdésekben nem értünk egyet, de az alapértékeink is mások. Ugyanakkor demokratikus országok kapcsolatában tiszteletben kell tudni tartani a másik nép döntéseit, jelen esetben azt, hogy Donald Trumpot választották elnöknek.

Egy fordulat kellős közepén vagyunk

- Az amerikai elnökválasztásra még visszatérünk az interjú során. Itt vagyunk a lisszaboni Web Summiton.

- Szerencsére.

- Akkor beszéljünk erről. Ez a találkozó nagyon fontos önöknek, mert a portugál gazdaság nehéz időket él: vannak ugyan jelek az élénkülésre, de a gazdaság összességében mégis gyengélkedik. Miért volt olyan fontos, hogy Lisszabon nyerje el a Web Summit rendezésének jogát?

- Egy fordulat kellős közepén vagyunk, javul a helyzet. Befejeztük a kiigazítást a troikával. Idén először a költségvetési hiány kevesebb lesz három százaléknál. Kikerülünk a túlzottdeficit-eljárásból, nekiláthatunk a gazdaság újraindításának. Ennek elsősorban az innováción kell alapulnia, a startup-világ az egyetlen, amellyel mobilizálni lehet a mostani portugál generációt, amely minden idők legképzettebb portugál generációja, ugyanakkor a válság éveiben gyakorlatilag testületileg a kivándorlást választotta.

- Elhagyták az országot?

- Haza kell csábítani ezeket az embereket, és megtartani azokat, akik most tanulnak az egyetemeken és a műszaki iskolákban. Profitálnunk kell ennek a generációnak a tudásából.

- Szükségesek voltak a megszorítások? Az adott helyzetben ez volt a helyes politika?

- Én azt gondolom, a trojka programja hiba volt, de ezen már túl vagyunk, új lapot kezdtünk, és a jövőbe nézünk.

- Azt mondja, hogy új lapot kezdtek. De a globális bizonytalanság miatt felmerül egy második mentőcsomag lehetősége is.

- Erre semmi szükség. Már elmondtam, hogy 42 éve nem volt olyan alacsony a hiány, mint most, ez az egyik legalacsonyabb hiány az Unióban.

- De gyenge a növekedés.

- Ez igaz, de ezt érdemes európai kontextusban vizsgálni, márpedig a növekedés egész Európában gyenge. Csak idén 2 százalékkal csökkentettük a munkanélküliséget. Az export 6 százalékkal nőtt, az unióba irányuló exportunk pedig 7,6 százalékkal.

- Készen állna lemondani, ha nem indul be a növekedés? – Azt hiszem, hogy ennek e forgatókönyvnek nincs realitása. Stabil parlamenti többségünk van, jó a viszonyunk a köztársasági elnökkel, jó a kapcsolatunk a szociális partnereinkkel. A gazdasági klíma indikátorai azt mutatják, hogy egyre bizakodóbb a hangulat a piacokon. A köztisztviselők bérét 30 százalékkal csökkentették öt éve, most visszaállt az eredeti szintre. Sikerült csökkenteni a munkabérek adóterhelését a köz- és a magánszektorban egyaránt.

Schäuble úr ellenségesen viszonyul a kormányunkhoz

- De az önök intézkedéseivel nem mindenki ért egyet. – Ez normális, nem?

- A német pénzügyminiszterre, Wolfgang Schäubléra gondolok. Az ön pártjának vezetője Schaublét pirománnak nevezte, gondolom, úgy értette, hogy lángba borítaná az önök hazáját.

- Ez igaz. Sajnos Schäuble miniszter úr meglehetősen ellenségesen viszonyul a kormányunkhoz, amit én a portugál gazdasági realitásokat illető tudatlanságának számlájára írok. Azt szoktam mondani, hogy nagyon is érdekelnek a németek, de különösen azok, akik jól ismerik Portugáliát. A németek, akik ismerik Portugáliát, általában be is fektetnek nálunk. A Volkwagennek van egy gyára Portugáliában, és ez a legtermelékenyebb gyáruk egész Európában, éppen most hoztak egy döntést, hogy létrehoznak egy új modellt, amelyet jövőre dobnak piacra, és amelyet itt a portugál üzemükben gyártanak majd. A Bosch két új ipari létesítményt hozott létre Portugáliában. A Continental idén nyitott egy új gyárat.

- Schauble ezt nem tudja?

- Neki fogalma sincs a portugál gazdasági realitásokról, de szerencsére a német vállalkozók ismerik az országot, bíznak bennünk, és megerősítik a portugál érdekeltségeiket.

Nem harminc év után kezdünk el szavazgatni az EU-tagságról

- Szeretnék visszatérni az összehasonlításra Európa és az Egyesült Államok között. A kampányában Donald Trump azt mondta, hogy a győzelme egyfajta brexit a köbön. Ön is említette a brit kilépést. Sokak szerint ez a populizmus győzelme – de nem ugyanez készül Európában is?

- Az idegengyűlölő populizmus mindenütt jelen van Európában. Talán csak Spanyolország és Portugália a kivétel. Persze ezen Portugália esetében nem kell csodálkozni, mert nem nem egy bezárkózó ország vagyunk Európa kellős közepén. Az Atlanti-óceán partján élünk, nyitottak vagyunk a világra.

- Milyen hatása lesz Trump sikerének az európai populizmusra? Újabb lendületet ad neki?

- Mindig abban reménykedem, hogy minden szerencsétlen döntés, mint a brexit vagy Trump győzelme vakcinaként fog működni: kiváltja az egészséges ellenreakciót, és megvéd minket az újabb hibáktól, attól, hogy a populizmus újabb győzelmeket arasson Európában. Szerencsére mi Portugáliában ellenállunk ennek a trendnek, nyitottak maradunk a világra, ami meghatározó jelentőségű a jövőre nézve. Ilyen a történelmünk – de ez a jövőnk is.

- De az önök pártja azért mégiscsak szövetséget kötött az euroszkeptikusokkal. Ezek a mozgalmak egyre nagyobb teret hódítanak meg Európában, céljuk az Európai Unió megszüntetése. Nem tart attól, hogy az unió felbomlasztásához asszisztálunk?

- Portugália esetében valamit meg kell érteni: az a szövetség, amelyre a kormány támaszkodik, tiszteletben tartja a két párt eltérő álláspontját. Én a szocialista párt vezetője vagyok, a pártom teljes mellszélességgel az európai integráció mellett áll, ez nem változik. A többi baloldali párttal kötött megállapodásunk nem érint európai kérdéseket. Vagyis a kormányprogram továbbra is az Európai Unió, az európai integráció pártján áll.

- Ha a portugál polgárok erre kérnék, megszervezne-e egy olyan népszavazást, amely Portugália uniós tagságáról döntene?

- Harminc éve vagyunk tagjai az Európai Uniónak. Nem most kezdünk el szavazgatni róla. Ez a kérdés Portugáliában fel sem merül.

- Tehát ez végleges: soha nem lesz ilyen?

- Portugáliában egyetértés van ebben a kérdésben, még a trojka négyéves működése után is Európa-pártiak vagyunk.Van egy probléma az Európai Unióban, amelyet egyértelműen meg kell vitatni: ki kell egészíteni a pénzügyi és gazdasági uniót. A gazdasági és monetáris unió kiépítése félbemaradt, és ez alapvető fontosságú, ha Európa egészét stabilizálni szeretnénk.

A populizmus a felelőtlenség szinonímája

- Csakhogy a populista mozgalmak mindent megtesznek ez ellen.

- Szembe kell szállni velük.

- Jó, de hogyan? A populista mozgalmak élén nagyon erős személyiségek állnak. Említettük Donald Trumpot az Egyesült Államokban, de Európában ott volt Nigel Farage, aki elérte, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.

- És rögtön utána ő lépett ki, otthagyta az országot egy óriási problémával, ő meg balra el. Ez felelőtlenség.

- Igen, de szerintük pont ők gondolkodnak felelősen az unióról.

- A populizmus többé-kevésbé a felelőtlenség szinonímája. Nagyon könnyű beszédeket mondani, mobilizálni az embereket, hogy hozzanak döntéseket, csak utána nehéz a helyzetet kezelni, kormányozni, miután a döntések már megszülettek. Ami nagy-Britanniában történt, az elképesztő. gyakorlatilag mindenki elhagyta a hajót, aki a brexit mellett kardoskodott, kivéve Boris Johnsont. Akik maradtak, azoknak fogalmuk sincs, mit kéne tenniük. Hihetetlen, hogy azután, hogy eldöntötték, hogy kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság minden áldott nap további gondolkodási időt kér, hogy rájöjjenek, hogy mit is akarnak csinálni, hogyan akarják megkezdeni a tárgyalásokat.

*- Ha már a populista vezetőkről beszélünk, nem lehet hogy pont ez a baj, hogy nincs iránymutató vezetés Európában? – Nem tudom, hogy a vezetéssel van-e a baj, de az biztos, hogy jobb eredményekre lenne szükség. Az emberek azt akarják, hogy bár egy globalizált gazdaság részei vagyunk, legyenek politikai eszközeink a növekedés erősítésére, munkahelyteremtésre, legyenk új munkavállalási formák, legyenek megfelelő képzések, hogy az emberek megtalálják a számításukat a munkaerőpiacon. Vagyis a legfőbb üzenet, amit a választók küldenek nekünk, és amire nekünk választ kell találnunk, hogy alapvetően három dolog miatt aggódnak: a növekedés, a munkanélküliség és a biztonság miatt.

- Németországról azt mondják, hogy az Európai Unió de facto vezetője – ön szerint a német példa nem feltétlenül követendő? – Azt gondolom, hogy ez egy paradox helyzet, mert Németország az egyetlen ország, amely vezető lehet, de sajnos nem akarja felvállalni ezt a felelősséget. Ahhoz, hogy valaki vezessen, tudni kell egységet létrehozni, hidakat építeni a különböző csoportok között, közelíteni a szegényeket és a gazdagokat, a kicsiket és a nagyokat, a délieket és az északiakat – és erre Németország nem képes. Németország soha nem vállalt ilyen szerepet, nem tanulta meg, hogyan kell ezt csinálni. Ezért nagyon nehéz nekik a vezető szerep, és sajnos egyetlen másik ország sem képes ellátni ezt a funkciót Németország helyett. Ezért várok sokat Jean-Claude Junckertől és a bizottságától. Mivel a tagállamokban nincs meg a megfelelő vezetői kapacitás, a Bizottság előtt a lehetőség, hogy elfoglalja azt a központi pozíciót, amelyet legutóbb Jacques Delors idejében töltött be, és az Európai Unió valódi vezetéseként működjön.

A termelékenység növekedése mindig több munkahelyet teremtett, mint megszüntetett

- Térjünk vissza a Web Summitra. Van egy beszélgetés a virtuális valóság őrülete címmel. Úgy gondolja, hogy kockázatot vállalunk azzal, hogy belevetjük magunkat az ismeretlenbe, és ennek a jövendő generációk fizetik meg az árát?

- Minden generáció találkozik az ismeretlennel: ez a jövő. Ami igaz, az igaz, a technológiai innováció felgyorsulása bonyolultabb kérdéseket vet fel, mint korábban. Az automatizáció, a robotika, a digitális világ kemény kérdések elé állít minket. A történelem során a termelékenység növekedése, a technológiai előrelépés mindig több munkahelyet hozott létre, mint amennyit megszüntetett. Újra ki kell találni, hogyan dolgozzunk, hogyan osszuk be a munkaidőt, és hogyan osszuk el a megnövekedett termelékenység hasznait.

- Hogy egy kicsit könnyedebb témával fejezzük be, ha már egy új technológiákkal foglalkozó konferencián vagyunk: van-e olyan kütyüje, ami nélkül nem tud létezni, vagy olyan, amiből nagyon szeretne már egy újat?

- Nagyon hiszek a közlekedési tárgyú új fejlesztésekben. A legnagyobb kihívás, amely az eljövendő évtizedekben az emberek előtt áll, az a klímaváltozás. Ez azt jelenti, hogy egy fenntartható közlekedési rendszert kell létrehozni. A technológiai fejlesztések elképesztő lehetőségeket kínálnak ezen a téren.

- És a mindennapi életében?

- A mindennapi életemben számítógépekkel dolgozom, a notebookommal, és mindig nagy kaland a mobiltelefonomom új alkalmazásokba botlani, amelyekkel banki számlaműveleteket lehet végezni, könyvet vásárolni, éttermet találni, vagy egyszerűen bővíteni az ismereteinket, információt szerezni. Ez egy fantasztikus világ!