A PSD és a PS a polgármesterek kétharmadát adja a következő négy évre. A szélsőjobboldali Chega a parlamenti választásokon elért eredményhez hasonlót nem tudott elérni, de háromszor annyi képviselőt tudott a közgyűlésekbe juttatni, mint 2021-ben. A főpolgármester marad a jobboldali Carlos Moedas.
HIRDETÉS
A jobbközép győzött, a balközép szocialisták újból erőre kaptak a portugál helyhatósági választásokon. A Chega a májusi parlamenti választásokon elért eredményeihez hasonlót nem tudott elérni, de megjelent az önkormányzati struktúrában. A három önkormányzati győzelem mellett háromszor annyi képviselőt tudott közgyűlésekbe juttatni, mint korábban. A választáson döntő jelentőségű volt a lakásválság problémája, amit ezúttal a jobbközép pártszövetség tudott jobban tematizálni.
Luis Montenegro portugál miniszterelnök a PSD "rendkívüli győzelméről” beszél: pártja az ország öt legnagyobb településén győzött, és a szavazatok 34,4%-át szerezte meg. A korábbi helyhatósági választások idején a PSD ellenzékben volt. A mostani választásokon a legnagyobb eredményük az, hogy Lisszabon, Porto, és Cascais mellett olyan olyan nagyvárosi központokat nyertek el a balközép-szocialista PS-től, mint Sintra és Vila Nova de Gaia. Egyedül és koalícióban 308 közül 136 városháza irányítását szerezték meg, tehát a települések több mint egyharmadát.
A PS legnagyobb eredménye az, hogy a szélsőjobboldalt „visszaelőzte” a májusi választásokon elért eredményeihez képest, és újból a második legnagyobb támogatottságú párt lett Portugáliában, ezúttal 33,2%-ot, és 127 körzetet szerezve.
A polgármesterek 5,6%-át, tehát 20-át függetlenek adják majd, a Portugál Kommunista Párt 12 településen győzött.
Hogy zajlottak a portugál helyhatósági választások?
A helyhatósági választásokat Portugáliában négyévente rendezik meg. A szavazóknak (a 18 év feletti, szavazóképes portugál állampolgároknak) 308 településen három különböző kérdésben kellett dönteniük: a városi tanácsok összetételéről, a városi közgyűlések összetételéről, és az alacsonyabb szintű plébániai közgyűlés tagjairól. Ez utóbbi választást külön tartották az ország több mint 3000 plébániáján.
A 308 településen lakosságarányos az egy településen dolgozó képviselők száma. A pártok vagy pártkoalíciók jelöltlistát nyújtanak be, a legmagasabb szavazatszámot elért lista győzteséből pedig automatikusan polgármester válik.
A helyhatósági választásoknak az volt a sajátossága, hogy az eddig hivatalban lévő polgármesterek közel egyharmada (28.9%) elérte mandátumának határidejét, emiatt nem indulhatott újra. A 89 érintett polgármesternek több mint a fele a balközép-szocialisták közül van (49), és a jobbközép PSD is kénytelen 21 korábbi tisztviselő helyett új embereket indítani. A pártszövetségek közül még a Portugál Kommunista Párt és egy mostanra parlamenten kívülre szorult zöldpárt szövetségét, az Egységes Demokratikus Koalíciót (CDU) érinti. Tehát az önkormányzatokban a pártok eredményeitől függetlenül ezúttal nagyobb személycsere és nagyobb turbulencia történt.
Váratlanul magas volt a részvételi arány
A májusi parlamenti választások részvételi arányához képest (58,2%) az önkormányzati választásokon még többen szavaztak. Az 59,3%-os részvételi arány rekordmagas: a négy évvel ezelőtti, járványidőszakban tartott önkormányzati választásokon, amin az António Costa vezette balközép-szocialisták diadalmaskodtak, a portugálok 53,6%-a vett részt.
Moedas abszolút többség nélkül marad lisszaboni főpolgármester
A múlt hónapban Lisszabonban egy 16 halálos áldozatot követelő felvonókatasztrófa történt. Az előzetes vizsgálatok szerint a főváros nevezetességeinek számító siklók egyikén, a Glória siklóvasúton egy vontatókötél szakadt el, ez után az egyik kabin több száz métert zuhant, mielőtt egy épület falába csapódott. Máig nem tudni biztosan, hogy a kabin fékberendezése miért nem működött. A tragédia mélyen megrázta a portugál főváros lakóit: az elemzők és a sajtó korábban arról cikkeztek, hogy a siklókatasztrófa a főpolgármester kilétére is hatással lehet.
Carlos Moedas (PSD) főpolgármester korábban azt mondta, hogy lemond, ha bizonyítják, hogy neki szerepe volt a balesetben. Az incidens után a főpolgármester ideiglenesen felfüggesztette az összes lisszaboni sikló működését, és vizsgálatokat rendelt el az ügyben. Az ellenzéki pártok hangosan bírálták Moedast, és azt várták a főpolgármestertől, hogy vállaljon a történtekért ennél nagyobb felelősséget. A Chega azt vetette Moedas szemére, hogy „elbújik” a felelősség elől, a balközép-szocialisták (PS) azt szajkózták, hogy a főpolgármester „keveri a politikai felelősséget az átláthatósággal”: halogatja a válaszadást, és a mulasztásokra irányuló vizsgálatokat.
A választók bár osztoznak a tragédia okozta fájdalomban, van nagyobb bajuk is a gyásznál: a legfőbb gond Portugáliában az egyre sürgetőbb lakhatási válság, az ingatlanárak emelkedése, a forgalmi fennakadások, és a közszolgáltatások állapota. A lisszaboni lakásárak az elmúlt öt évben közel 80%-al emelkedtek. A Moedast bíráló hangok szerint 150 ezer lakásra lenne szükség. A főpolgármester legfőbb kihívója, a balközép-szocialista Alexandra Leitão (PS) programjában a túlzott turizmus visszaszorítását tette meg prioritásnak, megígérte, hogy szigorúan fellép majd a rövidtávú bérbeadások ellen, és moratóriumot vezet be az új szállodákra.
A vasárnapi választások eredményei szerint a fővárosi vezetéssel annyira nem elégedetlenek a lisszaboniak, mint azt korábban mondták. Sőt, a siklókatasztrófa miatt sem tették felelőssé a főpolgármestert, hiszen Moedast újraválasztották. A főpolgármesternek nem sikerült abszolút többséget szereznie, koalíciója nyolc mandátumot szerzett a 17 fős városi tanácsban (camara). A Leitão által vezetett PS-L-BE-PAN koalíció hat mandátumot kaparintott meg. Moedas jobbközép politikusként úgy tudta másodjára is megszerezni a főváros támogatottságát, hogy előtte Lisszabonnak 14 évig balközép-szocialista vezetője volt.
Búcsúzott az eddigi portói polgármester, győztek a konzervatívok
Rui Moreira liberális polgármester mandátuma lejárta miatt szintén nem indulhatott újra a polgármesterségért. A tisztségért így a jobboldali Pedro Duarte (PSD) és a volt európai parlamenti képviselő, Manuel Pizarro (PS) versengett. Kettejük szoros küzdelmében Duarte győzött, alig két százalékkal (42%). A tizenhárom fős közgyűlésbe a PSD és a PS 6-6 képviselőt juttatott. A fennmaradó egy helyet a Chega szerezte meg, így tizenharmadikként Miguel Corte-Real portugál üzletember, André Ventura árnyékkormányának államreform-minisztere ülhet be a városi közgyűlésbe.
Portoban szintén kulcsfontosságú volt a lakáskérdés. Duarte adókedvezmény-programjával tudott felülkerekedni Pizarron. A jobboldali polgármester ezzel venné rá Porto 20 ezer üresen álló lakásának tulajdonosait, hogy azokat hosszútávon és megfizethető áron adják bérbe. Pizarro programjában 5000 megfizethető lakás építését ígérte. Duarte a turisztikai adó megemelésére és a városi tömegközlekedés ingyenessé tételére tett javaslatot. Pizarro a belvárosi sebességkorlátozást valószínűsítette programjában. Úgy tűnik, hogy a jobboldal a szociális programjának köszönheti, hogy szűk győzelmet tudott aratni.
Mivel egyik jelölt sem került többségbe, Miguel Corte-Real portugál üzletember megnyerése kulcsfontosságú lesz a helyi ügyek kimenetelét illetően.
Az önkormányzati struktúrában is megjelent a szélsőjobboldal
A közvéleménykutatási adatok alapján a májusi parlamenti választások óta erősödött a Chega támogatottsága. A pártnak a legerősebb tábora az illegális bevándorlásnak jobban kitett, és a Chega bevándorlásellenes programjára fogékonyabb déli területeken van. Az elemzők és a sajtó azt várta, hogy André Ventura pártja átütő eredményt ér el a mostani választásokon, ez azonban elmaradt. A Chega-t támogató térségek közül Alentejo és Algarve régiókban számítottak különösen jó eredményre: ez a prognózis csak félig jött be. Algarve régióban a Chega megpróbálta átvenni az irányítást, de a balközép-szocialista PS 11 településen megőrizte pozícióit.
A párt Entroncamento, Albufeira, és Santana településeit tudta megkaparintani, tehát mindössze három kisebb önkormányzatban tudott győzni. André Ventura, vasárnap azt mondta, hogy bár „jó este volt a mai”, az előzetes várakozásaikat nem tudták teljesíteni. A Chega erős várának számító Albufeirában (Algarve régió) 40,5%-ot értek el, 8%-al jobb eredményt elérve, mint a jobboldali lista képviselői. A baloldal 18,5%-ot szerzett.
Az egyfejű Chega-ban nagy a fejetlenség
Miguel Carvalho portugál újságíró, a "Chega belülről" című könyv szerzője szerint a mostani választási eredmények azt bizonyítják, hogy a Chega "egyfejű". Mivel a párt politikája túlságosan egy emberre, André Venturára épül, sok minden az ő imázsától és intuícióitól függ.
Mint Carvalho mondja, az évek során Ventura "nem vette magát körül minőségi személyiségekkel". Szerinte a párt szempontjából "katasztrofális volt az a döntés, hogy olyan helyeken állítottak képviselőket, amely településekkel korábban semmilyen kapcsolatuk nem volt". Mint mondja, ez a taktika egyedül a dél-portugáliai Albufeirában jött be. A szakértő szerint az emberhiány, és a szűk humánerőforrás okozta pánik eredményeképpen "több tucat olyan jelölt került a párt listáira, akik nyíltan rasszista, idegengyűlölő és neonáci beszédekkel és narratívákkal" operáltak. A párt tehát nem tudta kiszűrni azokat az embereket, amelyek kontraproduktívak voltak a kampány szempontjából.
Carvalho azt mondja, hogy a választások azt is bebizonyították, hogy a legtöbb szavazó ugyan támogatja Ventura médiaperformanszait, "nem bízik annyira a pártban, hogy az képes lenne a mindennapi politikát hatékonyan intézni". Hiába javított sokat a párt a 2021-es helyhatósági választásokon szerzett eredményekhez képest, a májusi parlamenti választásokhoz képest közel 800 000 szavazatot vesztett, ami egyértelmű kudarc, hiszen a választáson a Chega az ötödik helyen végzett, értékel. Carvalho szerint elképzelhető, hogy a baloldali-szocialista PS a helyhatósági választási kampánnyal ugyanazt a választótábort tudta sikeresebb megszólítani, amit a Chega is próbált mozgósítani, ám sikertelenül.
Mi várható a portugál szélsőjobboldaltól?
A Chega eredménye jobb, mint a legutóbbi, 2021-es önkormányzati választásokon, de rosszabb, mint a májusi parlamenti választáson: ugyan csak három településen tudott győzni, háromszor annyi helyi képviselőt tudott közgyűlésekbe juttatni, mint korábban.
Ezzel az eredménnyel az európai politikában egyelőre vékony gyökereket eresztő Patrióta párt jócskán elmarad a várakozásoktól. A májusi parlamenti választásokon a jobbközép Demokratikus Szövetség (PPD/PSD, CDS-PP) 91 képviselője után azzal, hogy szűken megelőzte a balközép-szocialistákat (58), a Chega tudta második legtöbb képviselőjét (60) bejuttatni a parlamentbe.
Az, hogy a szélsőjobboldali párt sikere tiszavirág életű-e vagy sem, egyelőre nem lehet megmondani, de az egészen biztos, hogy a Chega lobbiereje nem lebecsülendő: a bevándorlási törvény szigorítására irányuló törekvésük másodjára átment a parlamenten. A törvénycsomagról szóló megállapodásról elég volt mindössze három napig tárgyalni, ráadásul a miniszterelnökséget vezető miniszter többek között a szélsőjobboldalt is méltatta, hogy az ideológiai nézetkülönbségek ellenére “konstruktívan” működtek közre a törvénycsomag összeállításában. A törvénycsomag a párt álláspontja szerint “kilégítő”, de várható, hogy további szigorításokat javasolnak.