Több évtizedes felfedezésüket ismerte el most a Svéd Királyi Akadémia.
Mindhárom fizikus, David J. Thouless, F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz is amerikai egyetemen kutat.
Szakterületükről azt írja indoklásában a Nobel-bizottság, hogy az anyag furcsa halmazállapotaival foglalkoznak. Még pontosabban azon dolgoznak, hogy leírják az anyagnak ezeket a különleges megjelenési formáit, amelyeket átalakulás közben fel tud venni.
Mindazt, amiért most Nobel-díjat kaptak, a múlt század 70-es és 80-as éveiben fedezték fel, de eredményeik ma aktuálisabbak, mint valaha. Ugyanis az ő kutatásaikra támaszkodik számos mostani tudományos projekt, elsősorban a kvantummechanikával és az anyagtudománnyal összefüggésben.
David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz azt a kérdést tették fel, hogyan lehet leírni rendhagyó formákat és struktúrákat hagyományos karakterisztikával.
Korszakalkotó ötletük volt átemelni a fizikába a matematika egy résztudományát, a topológiát, ami az anyagnak azokkal a tulajdonságaival foglalkozik, amelyek átalakulás közben is változatlanok. Ezzel a merész húzással hozzáférhetővé tettek egy addig ismeretlen világot.
A három, most már Nobej-díjas brit tudóst leginkább azért méltatják, mert leírtak számos olyan szabályszerűséget az anyag viselkedésével összefüggésben, amelyek egyrészt megérthetővé, másrészt lehetségessé tesznek ma még rendkívülinek számító dolgokat.
Kutatásaik nyomában új anyagok születhetnek, illetve a már ismert anyagváltozatok új felhasználási területeken új értelmet nyerhetnek.