NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Átformálnák az uniót a Visegrádi Négyek a britek távozásával

Átformálnák az uniót a Visegrádi Négyek a britek távozásával
Írta: Pálfi Rita és MTI, Reuters
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Azt szeretnék elérni, hogy Brüsszeltől a hatalom egy része kerüljön az uniós fővárosokhoz.

HIRDETÉS

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) a brit népszavazást után azt szeretnék elérni, hogy Brüsszeltől a hatalom egy része kerüljön az uniós fővárosokhoz, és csökkentenék az Európai Bizottság szerepét.

Így látja a négy ország a Brexithez vezető utat, és azt, ami utána következik.

A magyarok is szavazhatnak, csak nem az EU-tagságról

Magyarország miniszterelnöke szerint a britek távozásában fő szerepet játszott a migráció kérdése. A népszavazást követő brüsszeli csúcstalálkozón nyilatkozó Orbán Viktor arról is beszélt, hogy “ha az Európai Unió nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, akkor az ilyen kihívások meg fognak növekedni”. Fontos, hogy “mi, európaiak, akik benne vagyunk és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt” – mondta a Fidesz vezetője. Pártja kezdeményezésére 2016 őszén népszavazást is tartanak Magyarországon, a “kényszerbetelepítés ellen”.

Bár Orbán Viktor bejelentette, Magyarországon nem lesz referendum az uniós tagságról, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön egy kérdésre válaszolva elmondta, ő jó szívvel nem tudna a bennmaradás mellett szavazni.

Ezt többek közt azzal indokolta, hogy “nem ért egyet azzal, amit ma Brüsszel tesz”, szerinte “ma az EU intézményrendszere több bajt hoz az Európa-gondolatnak, mint megoldást és problémát”.
Azt viszont Lázár is megerősítette, hogy nem lesz népszavazás a magyar EU-tagságról, mert már volt egy érvényes referendum, amely a csatlakozás mellett szól.

Nehéz időszakban került a kormányrúd Szlovákiához

Míg a magyarokra a közelgő népszavazás miatt figyelnek, addig Szlovákia a most kezdődő uniós elnöksége miatt került a központba. A hollandoktól egy héttel a Brexit után vette át ezt a szerepet Magyarország északi szomszéda, és a szlovák miniszterelnök már az elnökség előestéjén tartott sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy “el akarja kerülni, hogy két vagy három nagy tagország döntsön Nagy-Britannia és az Unió jövőbeni kapcsolatairól”.

Robert Fico szerint a jövőbeli EU meghatározásába aktívan bele kell vonni azokat az államokat, melyek 2004-ben csatlakoztak.

A szlovák külügyminiszter szerint “a tagállamok néha úgy érzik, hogy megegyeznek valamiben, aztán a Bizottság olyan javaslatokkal áll elő, melyek egyáltalán nem tükrözik ezt”. Miroslav Lajcák szerint az állampolgáraik azért értik meg egyre kevésbé, hogy mit csinál az Európai Unió, “mert túl sok van az intézményekből és túl kevés a tagállamokból”.

A csehek változtatnának

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint a Brexit nem jelenti az unió végét, és a arra lenne szükség, hogy gyorsan és ésszerűen megegyezzenek a britek távozásáról.

Úgy látja, az EU-nak meg kellene változnia. “Nem azért, mert Nagy-Britannia kilépett, hanem azért, mert sokkal nagyobb támogatásra van szüksége a lakosságtól az európai projektnek. Európának akcióképesebbnek, rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és sokkal érzékenyebbnek kell lennie arra a sokszínűségre, amit 27 tagállama képvisel” – magyarázta a cseh kormányfő.

Lubomir Zaoralek cseh külügyminiszter a Financial Timesnak írott cikkében kritizálta az uniót. Szerinte nem lehet a “britek távozásáért csak az ország politikusait és szavazóit kárhoztatni”, mivel az egy “szélesebb bizalmi válság tünete és az EU politikai tőkéjének az összeomlása. A cseh dipomata szerint az EU-szervek ahelyett, hogy “megvédenék az EU egységét, hozzájárultak nemzeti megosztottsághoz és az általános bizalmatlansághoz, különösen a menekültválságra adott válaszukkal”. Zaoralek szerint az Európai Bizottságnak le kell tennie minden sürgős, mélyebb integrációra vonatkozó tervéről.

A kivándorló lengyelekért aggódnak a lengyelek

Új európai alapszerződésre lenne szükségünk – mondta a brit népszavazás eredményének kihirdetése után Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője.

A politikus szerint a Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót, ahelyett, hogy kitartóan ugyanabba az irányba menne, afelé, ami a mostani válsághoz vezetett.

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban sem lesz népszavazás az EU-tagságról. Közvéleménykutatások szerint egyébként a lakosság több mint 80 százaléka támogatja a tagságot. Az ország az egyik legnagyobb haszonélvezője a nyitott határoknak, csak Nagy-Britanniában 700 ezer lengyel él.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint számukra az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a sorsa ezeknek a lengyel állampolgároknak.

Szydlo szerint a brit népszavazás eredményéhez több olyan válság vezetett, amik hosszú idő óta hatással vannak az EU-ra. “Az unió vezetői képtelenek voltak megoldani ezeket a válsághelyzeteket, és megpróbálták inkább eltakarni azokat” – tette hozzá. Éppen ezért szerinte – Orbán Viktorhoz hasonlóan – most az a feladatuk, hogy legvonják a következtetéseket abból, ami az Egyesült Királyságban történt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Élőlánccal tüntettek Pozsonyban a közmédia függetlenségéért

Még mindig Pellegrini a szlovák elnökválasztás favoritja, de javultak Korčok esélyei

Maga alá gyűri a közmédiát a szlovák kormány