Újabb sztrájk Franciaországban a tervezett munkajogi reform miatt.
Újabb sztrájk Franciaországban a tervezett munkajogi reform miatt.
A mozgalom nem mutatja a gyengülés jeleit. Úgy tűnik, hogy az érintett szakszervezetek, amelyeket a befolyásos CGT vezet, kenyértörésre akarják vinni a dolgot, addig, amíg vissza nem vonják a törvénytervezetet.
Mi a megoldás, és mik a következmények?
Erről kérdezzük vendégünket, de előbb a szakszervezetekről és arról a vezetőről lesz szó, aki szembeszállt a kormánnyal.
Euronews:
- Henri Sterdyniak, jó napot. Ön gazdasági szakember. Kérem, mondja el, mit gondol: milyen kimenetele lesz ennek a küzdelemnek?
Henri Sterdyniak:
- Nagyon nehéz megmondani. Ideális esetben a kormánynak vissza kéne küldenie a javaslatát, és újratárgyalnia a szakszervezetekkel. A munkajogi reform főleg a szakszervezeteket érinti, és félő, hogy a kormány párbeszéd nélkül tárja a törvényjavaslatot a parlament elé.
Euronews:
- A vita főleg a híres kettes cikkely körül zajlik, amely felrúg számos régi alapelvet, amelyek az alkalmazottaknak kedveztek. Meg tudja nekünk magyarázni néhány szóval, miért olyan fontos ez?
Henri Sterdyniak:
- A vállalatok tárgyalásai mostantól függetlenné válhatnak a szektoron belüli tárgyalásoktól.
Így a szakszervezetek és az alkalmazottak egy része attól tart, hogy a vállalatok visszaélnek majd ezzel a hatalmi fölénnyel a dolgozók hátrányára. Például azt mondják, hogy szükség van a versenyképesség növelésére, és több rugalmasságra, ezért fizetéscsökkentést jelentenek be vagy a munkaórák meghosszabbítását. Vagy akár módosíthatják a munkaszerződéseket is a szakszervezetek képviselőivel való egyeztetés nélkül.
Euronews:
A jelenlegi munkajogi törvényt azért bírálják, mert túl bonyolult, ezért felelősnek tartják a franciaországi munkanélküliség legalább egy részéért. Vajon ez így van?
Henri Sterdyniak:
- Olyan munkajogi törvényünk van, amely valóban túl bonyolult, sok olyan szabállyal, amely idejétmúlt, szóval kétségkívül egyszerűsíteni kéne azt.
De tárgyalásra lett volna szükség ehhez, de ez nem történt meg. A kormány olyan szöveget alkotott, amely főleg a munkáltatók igényeinek felel meg.
A vállalati szintű megegyezések engedélyezése tovább fogja bonyolítani a helyzetet, ahelyett, hogy egyszerűbbé tenné.
Euronews:
Vajon van arra példa, hogy bevált ehhez hasonló munkajogi törvény Európa más országaiban?
Henri Sterdyniak:
- Ez nagy vita tárgya. Néhányan azt állítják, hogy Spanyolország vagy Olaszország példáját kell követni, ahol a munkajogi törvényeket nagy mértékben megreformálták. De ezeket a reformokat olyan országokban vezették be, ahol nagyon magas a munkanélküliség, ez a perspektíva pedig nem csinál nagy kedvet.
Nagy-Britanniában a munka terén nagyobb a rugalmasság, ezzel egyidőben pedig az alkalmazottak körében nagyobb a szegénység.
Nem könnyű megtalálni az ideális modellt.
Euronews:
- Vajon az EU stabilitását elősegítő megszorítási intézkedések azt jelentik, hogy lejárt az ideje az olyan nagyvonalú jóléti államoknak, mint amilyen Franciaország?
Henri Sterdyniak:
- Igen. Az európai jobboldali politikusok és munkaadók ebbe az irányba tartanak. Úgy gondolják, hogy a globalizáció által felállított korlátok miatt Franciaországnak is igazodnia kell a többi tagállamhoz például az alacsonyabb juttatások terén.
Franciaországnak európai szövetségeseket kell találnia, hogy harcoljon az európai szociális modell leépítése ellen.
Euronews:
- Úgy tűnik, valójában ez a probléma lényege. Henri Sterdyniak, nagyon köszönöm.