Többségükben a kisebbségi huszikat gyilkolta a hutu hatalmi elit 1994-ben Ruandában. Száz nap alatt egymillió embert mészároltak le. A Nyugat nem avatkozott be.
HIRDETÉSPárizsban megkezdődött két egykori ruandai tisztviselő büntetőpere.
A 64 éves Tito Barahirát és az 58 éves Octavian Ngenzit azzal vádolják, hogy közvetlen közük volt legkevesebb nyolcázezer – számos szakértő szerint egymillió – ruandai meggyilkolásához 1994-ben.
A következő két hónapban 90 tanú és hat szakértő tesz majd vallomást a a több mint húsz évvel ezelőtti afrikai vérengzéssel kapcsolatban.
Az egyik felperes ügyvédje arról beszélt kedden Párizsban, hogy ez mindössze a második eset Franciaországban, hogy a bíróság vállalja az egyetemes joghatóság szerepét. Ez a per egy történelmi eseményt érint, a bíróságnak népirtással és emberiesség elleni bűnökkel összefüggésben kell ítélkeznie, úgyhogy ez egy rendkívül fontos esemény a francia igazságszolgáltatás történetében – mondta az ügyvéd.
Az első ilyen per két évvel ezelőtt volt Párizsban. Akkor a ruandai hadsereg egyik tisztjét, Pascal Simbikangwát ítélték el: 25 év börtönt kapott.
A ruandai népirtásként emlegetett véres törzsi konfliktusban a hatalmon lévő hutuk szervezetten gyilkolták a kisebbségben lévő, de tekintélyes tuszi lakosságot és a mellettük kiálló hutukat is a parányi afrikai országban 1994 április elejétől július közepéig. Vagyis alig több mint három hónap alatt végeztek majdnem egymillió emberrel.
Habár egyértelmű volt, hogy Ruandában népirtás folyik, sem a nagyhatalmak, sem az ENSZ nem avatkoztak be.
Az ENSZ csak azért nem vonta ki összes békefenntartóját a helyzet súlyosbodásával, mert a kanadai Roméo Dallaire tábornok kiharcolta, hogy az elszántabbak önkéntes alapon Ruandában maradhassanak.