Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az orosz játszma Szíriában

Az orosz játszma Szíriában
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Euronews brüsszeli irodájának munkatársa, James Franey Vali Naszrral, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének dékánjával beszélgetett.

Ön, a széles körben elismert Közel-Kelet-szakértő korábban az amerikai külügyminisztériumnál is dolgozott, az első Obama-kormány idején. Hogyan jellemezné Obama szíriai stratégiáját? Egyáltalán létezik ilyen?

- Nos, az amerikai kormány meglehetősen kelletlenül áll a Szírában közvetlenül történő beavatkozás kérdéséhez. Különösen, ami a katonai beavatkozást illeti, mondván, az könnyen belevihet a háborúba. Ami a diplomáciai frontot illeti, abban állhatatos, mondván, Aszadot el kell távolítani a székéből, de abban azért nem jeleskedik Washington, hogy diplomáciai eszközökkel véget vessen a háborúnak. Vagyis, van álláspontja Szíriával kapcsolatban, de a háború befejezése érdekében nincs stratégiája.

És hogyan befolyásolják a dolgokat Oroszország mostani akciói?

- Oroszország sokkal aktívabb szerepet vállalt, képessé vált kitölteni az Egyesült Államok által hagyott űrt. De sokkal fontosabb, hogy az oroszok beavatkozása módosította az erőviszonyokat Szíriában. A repüléstilalmi zónával megnehezítette az amerikaik dolgát az Iszlám Állam állásainak bombázását illetően. De az USA egyéb, Aszad-ellenes lépései elé is akadályokat gördített. Így most mindannyian az orosz haderő ellen vannak, ez most egy teljesen más helyzet, mint amivel eddig a különböző államoknak és érdekcsoportoknak szembe kellett nézniük Szíriában.

Ha ma kéne tanáccsal ellátnia az amerikai elnököt, mit mondana neki?

- Korábban Irán és Szaúd-Arábia között beszéltünk versengésről. Ami egyenlő volt azzal, hogy egyik oldal sem állt készen a kompromisszumra. A háború kimenetelét kettejük versengése határozta meg, és ezt a háborút mindketten meg akarták nyerni.Mostanra azonban Irán és Szaúd-Arábia számára egyaránt megváltozott a helyzet, a szaúdiaknak már nincs dolguk az irániakkal, sokkal inkább van Oroszországgal. Törökországra ugyanez érvényes, Ankara ugyebár máshogy vélekedik Aszadról mint Irán. Iránnal sem konfrontálódnak. Korábban a szíriai helyzet egyértelműen zsákutca volt. Egyszerű diplomáciai megoldás nem létezett. Mindenki a saját nótáját fújta és abból egy jottányit sem engedett. Oroszország változtatott a dinamikán. Obama elnök számára most derül ki, hogy van-e lehetőség az Egyesült Államok számára azt tenni, amit korábban nem tudott megtenni.

De a kérdés most az, mennyi változtatásra van mód per pillanat? A végjátékot Moszkva számára még mindig Aszad elnök jelenti.

- Világos, hogy Oroszország érdeke ebben a harcban nem más, mint maga Aszad. Moszkva nyilatkozatai Aszad mentésével vannak összefüggésben, ez Oroszország stratégiai érdeke. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy ennek a harcnak a főszereplői cinikus indítékokkal rendelkeznek, ami a harcot illeti. Irán számára a Hezbollah támogatásáról van szó. A szaúdiak Iránt akarták térdre kényszeríteni Szíriában. És aki Szíriában győzedelmeskedik, az egyben öntudatosságot is nyer. De ahogy a Balkánon történt, úgy itt is haszna van a konfliktus végének. Európa számára a háború vége egyben a menekültválság végét is jelentené. Ez mindenképp haszon lenne a régió országai számára, mert egy tartós háború csak tovább destabilizálja a helyzetet.