Az ellenzék bojkottálta a július 21-i elnökválasztást, a lakosság tüntet, puccs is volt májusban, de Pierre Nkurunziza hajthatatlan.
HIRDETÉSBurundiban legutóbb tavasszal vitte utcára az embereket a hatalmi harc, amely ezúttal az elnökválasztás körül zajlik.
Április végén az államfő bejelentette, hogy harmadszor is jelölteti magát, ami alkotmányellenes. Ezt ő is tudja, de azzal érvel, hogy első alkalommal a parlament választotta meg, vagyis a nép közvetlenül csak másodszor szavaz róla.
Az 52 éves Pierre Nkurunziza 2005-ben került a kicsiny és nagyon szegény közép-afrikai elnöki köztársaság élére. Addig a mostani kormánypárt elnöke volt. A Demokratikus Erők Védelmének Nemzeti Tanácsa korábban a legnagyobb hutu lázadó csoportként alakította a burundi belpolitikát.
A Ruandával szomszédos Burundiban is a hutuk és a tuszik véres viszálya szed többségében tuszi áldozatokat a múlt század 60-as évei óta. Miután a Burundi Királyság függetlenné vált Belgiumtól 1962-ben, a többségi hutuk fegyveres csoportjai minden évtizedben lecsaptak a tuszi lakosságra.
Ezek a milíciák politikai pártként máig részesei a hatalomnak.
A már demokratikus elnökválasztáson győztes első hutu elnököt pár hónap után meggyilkolták 1993-ban.
Ezután évekig tartó politikai bizonytalanság következett, majd egy korábbi államfő, Pierre Buyoya újabb katonai puccsa és elnöksége.
2000-ben – a dél-afrikai elnök, Nelson Mandela közvetítésével – a burundi kormány béketárgyalásokba kezdett a hutu lázadók meghatározó csoportjaival. Közülük a legszélsőségesebb, az FNL, nem volt hajlandó egyezkedni.
Nem írta alá a 2003-as békemegállapodást sem, amely hatalommegosztást ígért az alig 15 százaléknyi tuszi kisebbségnek. Ehelyett lemészárolt több mint 150 kongói tuszi menekültet 2004-ben.
A szélsőséges hutu FNL végül 2005 tavaszán kötött fegyverszünetet a burundi kormánnyal. És bár a kisvártatva megválasztott, most harmadik jelöltségével újból erőszakot szító elnökkel, Pierre Nkurunzizával is aláírt egy fegyverszüneti megállapodást az FNL 2006-ban, ez nem vetett véget a harcoknak.
Május közepén, az elnök távollétében puccsot szervezett a hadsereg, de a Nkurunzizához hű tábornokok tartották a frontot, úgyhogy mire az elnök hazaért külföldi útjáról, kis túlzással élve nyoma sem volt az egésznek.
Az elmúlt majdnem három hónapban több mint 200 ezer ember menekült el a zavargások elől Burundiból a szomszédos országokba, amelyek még állják a sarat, de a segélyszervezetek legutóbbi jelentései szerint Burundi határai mentén mostanra humanitárius katasztrófa fenyeget.