Új bajok a Balkánon, válság az Unióban, égig érő korrupciós index odahaza - ezekről kérdeztük a horvát elnököt.
Húsz évvel a daytoni békemegállapodás után a vallási ellentétek még mindig baljós árnyként lebegnek a Balkán fölött. Horvátország a térség bezzegállama lehetett volna, de két évvel az Európiai Unióhoz való csatlakozás után is elérhetetlennek tűnik a siker.
Ki is Kolinda Grabar-Kitarović?
- Kolinda Grabar-Kitarović Horvország első női elnöke
- januárjában választották meg, nagyon szűk többséggel, a szavazatok 50,7%-át kapta
- Az elnöki szerepe jobbára szimbolikus Horvátországban, némi befolyással a külpolitikára és a honvédelemre
- Kitarović korábban külügyminiszter volt, de a NATO-ban is viselt tisztséget
Kolinda Grabar Kitaroviccsal, Horvàtorszàg első női elnökével készítettünk interjút. Többek között arról kérdeztük, milyennek ítéli a jelenlegi helyzetet a Balkánon egy olyan időszakban, amikor az instabilitás újra megjelent a térségben, és mit tehet az Unió a helyzet javításáért.
- A NATO és az EU nagyon konkrét üzeneteket küldjön a régiónak – válaszolta. – Először is, a belépés lehetősége valóban legyen meg, ne legyen mozgó, vagy elérhetetlen cél. Megfelelő munka és elkötelezettség mellett legyenek teljesíthetőek a feltételek, és a reformok megvalósítását, az előrehaladást ismerjék el a NATO és EU-csatlakozáshoz vezető úton. Konkrét példával élve fontosnak tatom, hogy Montenegrót még az idén hívják meg a NATO-ba. Ez egy nagyon erős üzenet lenne Montenegró felé, de az egész régiónak is, hogy a folyamat nem zárult le, de a csatlakozás érdekében igenis meg kell tenni a szükséges lépéseket.
A Szerbiához fűződő viszony továbbra is feszült, többek között azért, mert a szerbek által népirtásnak, etnikai tisztogatásnak tartott Vihar-hadművelet évfordulója ma is nemzeti ünnep. A horvát álláspont azonban ezzel kapcsolatban egyértelmű.
- Ez egy olyan esemény, ami teljesen tiszta volt: megszállás, méghozzá törvénytelen megszállás alatt álló területek felszabadítása volt. Horvátországot megtámadták, és a területünk körülbelül egyharmadát megszállták. Teljesen törvényesen jártunk el, ezt később a hágai nemzetközi bíróság is megerősítette – mondta a horvát elnök.
- Természetesen aggódunk a Szerbiával való kapcsolatunk miatt – de Szerbiának is el kell fogadnia a tényeket. Mindenkinek joga van a véleményéhez, de senkinek sincs joga a maga tényeihez, és a tények azok, hogy mi magunkat védtük, és a saját területeinket vontuk ellenőrzésünk alá. Nem adhatjuk fel nemzeti örökségünket, és büszkék vagyunk arra, mi nem irányult senki ellen, csak egyszerűen örülünk annak, amit elértünk Horvátországon belül.
A horvát elnököt az ország uniós csatlakozásának következményeiről, az euró esetleges bevezetéséről, a a korrupcióról és a korrupció miatt elítélt korábbi elnökhöz, Ivo Sanaderhez fűződő viszonyáról kérdezte Isabelle Kumar.