Vasárnap már tudni fogja Törökország, hogy merre tovább. Amennyiben a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP megszerzi a szavazatok
HIRDETÉSVasárnap már tudni fogja Törökország, hogy merre tovább. Amennyiben a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP megszerzi a szavazatok több mint 55 százalékát, a tömörülés 330 képviselője megreformálja az alkotmányt, az államfői hatalom kérdését illetően.
Az ellenzék szerint Recep Tayyip Erdogan teljeskörű hatalomra ácsingózik – az elnököt már most “autoriter vezetőnek” tartják.
Az alkotmány reformját egyik jelentős ellenzéki tömörülés sem támogatja: céljuk megakadályozni azt, hogy Erdogan abszolút többséget szerezzen. Mi több, az AKP berkeiben is akadnak olyanok, akik nem támogatják az államfői jogkör teljes kiterjesztését.
Az Euronews törökországi tudósítója az Isztambuli egyetem professzorával, Haluk Alkannal elemezte a helyzetet.
A június hetedikei választások leginkább sarkallatos pontja a teljes elnöki rendszer bevezetése. Az államfő és a kormányfő szerint szükség van erre. Önnek mi a véleménye, miért kell, kell-e egy ilyen rendszer Törökországban?
- Először is fontos leszögeznem, hogy rendszerproblémával állunk szemben. A politikai rendszerrel az 1961-es alkotmány óta vannak problémák. Valójában nem is arról van szó, hogy a jelenlegi parlamentáris rendszer helyett teljes elnöki rendszert vezessenek be. Úgy értem, nem úgy kell elképzelni, hogy van egy bebetonozott rendszer, amit át akarunk alakítani bizonyos emberek szája íze szerint. A parlamentáris rendszer valójában sosem intézményesült, ezt ki kell hangsúlyozni. Különösen az 1982-es alkotmány adott az államfőnek rendkívül széles hatalmat, ami egy normál parlamentáris rendszerben ugyebár nem kézenfekvő. Az elnöki poszt úgy lett kialakítva, hogy az államfő az emberek véleményének figyelembe vétele nélkül hozhat döntéseket, amelyekbe ha akarja, éppen bevonhatja a kormányt. Ez minden értelemben ellentmond a parlamentáris rendszerek természetének.
Abban is megoszlanak a vélemények, hogy a török politikai rendszer könnyen autoriterré válhat, és felborulhat az igazságszolgáltatás, a végrehajtás és a jogalkotás egyensúlya. Ön lát ilyen rizikót?
- Nem lenne helyes mindezekből azt a következtetést levonni, hogy a török emberek végül egy autoriter rezsimet kapnak. Hosszútávú kormányok esetében lehetséges, hogy beférkőzzenek az elnöki, a parlamentáris és félparlamentáris rendszerek állami intézményeibe. Ha egy kormány teszem azt, húsz éven át hatalmon van, és ellenőrzi a parlament munkáját, akkor ellenőrzi a jogalkotást, az igazságszolgáltatást – mindent. Ez minden rendszernek a problémája. De a demokrácia problémája, nem pedig az elnöki, vagy éppen a parlamentáris rendszeré. Az, ha az emberek túlságosan sokáig támogatnak egy politikai irányvonalat, egy politikai eszmét, az vezethet ide. De a demokratikus lendület visszaállíthatja mindezt.