Kis Isztambulként emlegetik ezt a kölni városrészt. Itt él együtt a legnagyobb közösség a közel másfél millió németországi török közül. Először
Kis Isztambulként emlegetik ezt a kölni városrészt. Itt él együtt a legnagyobb közösség a közel másfél millió németországi török közül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Először szavazhatnak a külföldön élő törökök a török parlamenti választások történetében, melyet június 7-én tartanak az anyaországban.
Recep Tayyip Erdogan elnök május eleji német “kampánykörútján” kijelentette: “az új Törökország építése Németországban kezdődik.”
Világszerte 2.8 millió török jogosult leadni a voksát. Ők már a héten megtehették ezt.
Tömött sorokban érkeztek a kölni török konzulátusra az itt élő diaszpóra tagjai. Már a tavalyi elnökválasztás bizonyította, a külföldi törökök aktívabbak, mint a hazaiak. Körükben csaknem 20 százalékkal magasabb volt a részvételi arány.
Közben mintegy egymillió kurd származású török bízik abban, hogy szavazatával javíthat a Törökországban élő kurdok helyzetén.
- Mindannyian egyformák vagyunk, testvérek. Ezért egyezségre kell jutnunk – vallja ez a néni és a bácsi is. Arra szavazunk, aki ezt a célt fogalmazza meg. Nem akarunk diszkriminációt Törökországban. Mindenkinek a legjobbat szeretnénk. Nehogy odáig jussunk, mint a síiták és a szunniták! Fivérek és nővérek vagyunk.
- Elsősorban békét és testvériséget akarunk.
- A Demokrata Néppárt egy igazi mozaikpárt. Örmények, szírek, asszírok, jazidik, szunniták és síiták mind otthont lelnek soraikban – vallja egy jazidi török férfi.
Az Észak-Rajna-Vesztfália-i Dortmundban szavazó törökök is hasonló célokat fogalmaztak meg.
Ez a hölgy is mindenkinek a legjobbat akarja.
- A kettős állampolgárság a török szisztéma szerint lehetővé teszi azt, ami itt a német törvények szerint kizárt lenne – halljuk egy nyugdíjas tanártól.
A külföldön élő törökök szavazatai dönthetnek akár arról is, hogy tud-e minősített többséget szerezni Erdogan államfő és pártja, ekkor ugyanis módosíthatja az alkotmányt, amely erősebb jogköröket adna a számára. Illetve arról, hogy eléri-e a parlamenti küszöböt a Demokrata Néppárt – tudjuk meg az Euronews tudósítójától.
A török politikai pártok vezetői, így a miniszterelnök Davotoglu, az Igazság és Fejlődés Pártja elnöke is nagy hangsúlyt fektetett kampányában a külföldön élő törökök megszólítására.
Az európai török demokraták szövetségének vezetője, Süleyman Çelik (UETD) egyrészt sérelmezte, hogy a 6000 eurós sorkatonai zsoldot a hatodára csökkentette a kormány. Másrészt, nem teljesítette azt az ígéretét, hogy sürgősséggel megteremti a külföldi választó körzetek létrehozásának törvényi feltételeit.
A fő ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnökhelyettese szerint ők indítványozták az erre vonatkozó törvénytervezet vitáját, de a kormánypárt elutasította.
Ercan Karakaş kiemelte, hogy a külföldi voksokon a Demokrata Néppárt parlamentbe jutása múlhat.
- Ezek az emberek nem adhatnak hangot véleményüknek Törökországban, jelenleg nincs képviseletük a parlamentben. Pártunk ezért vette napirendre a kérdést egy évvel ezelőtt. Fontos a közvetlen képviselet. Így mi készítettünk egy tervezetet erre vonatkozóan, melyet benyújtottunk a parlamentnek.
- Egy-egy százalék jöhet itt, de el is mehet máshol. Ezért fontos a külföldön élők szavazata, mert ha a parlamenti küszöb átugrása a tét, akkor pont az ő voksuk jelentheti a különbséget – mondja Karakas.
A Demokrata Néppárt kurd gyökerű németországi választási koordinátora szerint a parlamenti választások eredménye nem csak a török belpolitikára lesz hatással, hanem országa majdani külpolitikáját is befolyásolja. Különösen Európát és a Közel-Keletet tekintve.
- A kivándorolt kurdok alkotják a legszervezettebb közösséget. Több mint másfél millióan élünk Európában. A legtöbben Németországban – mondja Yüksel Koç.
Határozottan állíthatom, hogy mi leszünk az első párt, Európában, amely komolyan versenyre kel az AKP-vel.
- Amennyiben mégsem érnénk el a parlamenti küszöböt, akkor is harcolunk tovább demokratikus jogainkért.
A szakértők szerint, még ha a HDP át is lépi az előírt küszöböt, megmarad az AKP abszolút többsége – azonban a minősített többségnek nem tulajdonítanak jelentős esélyt.