Sarkozy szerint „atomfegyvert” vetett be a kormány.
Végrehajthatja gazdasági reformprogramját a francia kormány, miután Manuel Valls miniszterelnök és kabinetje bizalmat kapott a párizsi törvényhozásban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bizalmatlansági indítványt a konzervatív ellenzék nyújtotta be, de a csütörtök esti szavazáson nem sikerült megszereznie a szükséges többséget. Az indítvány elfogadáshoz legalább 289 szavazat kellett volna, de csak 234-en, a jobboldali, a centrista, a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali képviselők voksoltak igennel.
– Folytatnunk kell a reformokat, minden lehetséges alkotmányos eszközzel – mondta Valls kormányfő. – Nem adhatjuk fel, nem mutathatunk gyengeséget, haladnunk kell előre, Franciaország és a franciák érdekében.
Előzőleg a szocialista kormány a nemzetgyűlés megkerülésével, rendeletben hirdette ki a reformot, az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján. A ritkán alkalmazott szabály értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
Nicolas Sarkozy szerint ez a cikkely olyan, mintha atomfegyvert vetettek volna be egy viszonylag kis súlyú ügyben. A volt államfő, az ellenzéki UMP elnöke úgy látja, ez annak a bizonyítéka, hogy Francois Hollande elnök gyenge, és nem lesz képes keresztülvinni azokat a valódi, nagyívű reformokat, amelyeket beharangozott.
A gazdaságélénkítő csomag legvitatottabb eleme a vasárnapi nyitva tartás bővítése. Ezt a szociálliberális gazdaságpolitikát képviselő miniszterelnök kezdeményezte, ám a szocialista párt balos képviselői nem támogatják.
A programot, amelyet Brüsszel nyomására állított össze a kormányzat a gazdaság ösztönzése és a munkahelyteremtés érdekében, a jobboldal nem tartja elég hatékonynak, a baloldali képviselők és a szakszervezetek viszont éppen hogy túl liberálisnak ítélik – elsősorban a vasárnapi nyitva tartás bővítését kifogásolják.
A szenátus áprilisban tárgyal a kétszáz javaslatból álló reformcsomagról.
Az ötödik Francia Köztársaság történetében eddig 83 alkalommal használta ki a kormányzat az alaptörvény 49.3-as cikkelyét. A parlament megkerülésének ez az alkotmányos eszköze a legtöbbször bizalmatlansági indítványhoz vezetett. Ám 57 év alatt a kormány csupán egyetlen esetben bukott bele: 1962-ben Georges Pompidou miniszterelnök lemondott, de Charles de Gaulle államfő újra őt nevezte ki kormányfőnek.