Irániak ezrei meneteltek az 1979-es iszlám forradalomra emlékezve Teheránban és az ország legnagyobb városaiban szerdán. Néhány tüntető “Le
HIRDETÉSIrániak ezrei meneteltek az 1979-es iszlám forradalomra emlékezve Teheránban és az ország legnagyobb városaiban szerdán.
Néhány tüntető “Le Amerikával!” és “Le Izraellel!” feliratokat vitt magával. Egy Barack Obamát mintázó bábut is elégettek.
Annak ellenére él az Amerika-ellenesség a síita államban, hogy Irán is részt vesz az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban.
Hasszán Ruhani iráni államfő a központi megemlékezésen mondott beszédében kiemelte Irán szerepét a terrorizmus ellen folytatott harcban, egyúttal említést tett az országa elleni szankciókról és a nukleáris programról szóló tárgyalásokról, amely Irán és a nyugati államok között örökös feszültség forrása.
- Nem a szankciók jelentette nyomás kényszerítette arra Iránt, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Irán a logika, a régió és a világ békéje és stabilitása kedvéért hajlandó tárgyalni- mondta.
Amerika és Irán viszonya a forradalom, de legfőképp azután romlott meg, hogy 1979. november 4-én Khomejni ajatollah követőinek egy csoportja megrohamozta a teheráni amerikai nagykövetséget, és túszul ejtették az ott tartózkodó diplomatákat és más amerikai állampolgárokat. Ezzel akartak nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy adja ki Iránnak az ország korábbi vezetőjét, a sah-t. Mohammed Reza Pahlavit az 1979-es forradalom sodorta el. A száműzetésben lévő Khomejni ajatollah 1979. február 1-jén érkezett Teheránba, ahol hatalmas ünneplés fogadta. Támogatói és a sahhoz hű tömegek között néhány nap múlva harc tört ki, amely február 11-én az ajatollah vezette iszlamisták győzelmét hozta.
Az eseménysorozatnak nagy szerepe volt az iszlám fundamentalizmus nemzetközi szintű politikai tényezővé válásában és általában a nyugati világ iszlámhoz való viszonyának átalakulásában.