HIRDETÉSEddig példátlan nemzetközi elszigetelődés, sikertelen rögtönzésekkel tetézett belpolitikai konfliktusok – valószínűleg ezek vezettek oda, hogy 2014 fordulópontak látszik a magyar politikában, pedig a parlamenti választásokat követően úgy tűnt, belátható időn belül nem változik a Fidesz-KDNP kétharmados többségén alapuló „új irány”. Decemberre mégis azt mutatták a felmérések, hogy a Fidesz 8-900 ezer szavazót veszített egy hónap alatt.
Januárban fogott kezet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra a megállapodásra, ami alapján a Paksi Atomerőművet a Roszatom nevű orosz cég bővíti két új reaktorblokkal. Csakhogy a 3000 milliárd forintos gigaberuházás – amire az oroszok hitelt is adnak – nem csak az államadósságot növeli, de az amerikai diplomácia ellenállását is, ahogy ez az egyre éleződő ukrán konfliktus nyomán mind világosabban látszik.
A tavaszi választásokkor még nem sokan gondolták, hogy az ukrán válság olyan súlyú geopolitikai konfliktussá fajul, amiben Magyarország ritka érzékeny pozícióba kerül. Aztán fokozatosan kiderült, hogy a kormánynak páratlan diplomáciai- vagy inkább egyensúlyérzékre van szüksége a helyzet kezeléséhez.
Április 6-án már az új Alaptörvény rendelkezései szerint tartották meg a választásokat, vagyis 386 képviselő helyett csak 199-en juthattak a Parlamentbe, a választás egyetlen fordulóból állt, és először szavazhattak a határon túli magyarok. A Fidesz elsöprő győzelme nem okozott meglepetést.
A tavaszi parlamenti, a májusi európai parlamenti és az őszi önkormányzati választásokat sorra magbiztosan nyerte a Fidesz. Ez idő alatt éppen a reklámadó és a devizahitelesek kimentése állt a hazai figyelem középpontjában, amikor a magyar miniszterelnök a liberális demokrácia el- és az illiberális demokrácia lehetőségének felvetésével felpiszkálta a hangulatot – idehaza, és külföldön is.
A nyugati világban szokatlan hangú, tabudöngetőnek szánt gondolat a nemzetközi sajtóban is jól látható nyomot hagyott. A kijelentés rontott Orbán Viktor nyugati megítélésén, ami – főleg az Oroszországgal szembeni szankciók kritizálása miatt – egyébként is mélyponton volt Brüsszelben.
A magyar kormány Ukrajnával szemben a nemzetközileg elvártnál jóval kevesebb szolidaritást mutatott. Egy esetben Magyarország el is zárta az Ukrajna felé irányuló gázszállítást, rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel az Uniót, és kedvező tárgyalási pozicióhoz segítve Oroszországot.
Miközben a hazai közvéleményt az internetadó miatti felháborodás kötötte le, Brüsszel után az Egyesült Államok is hangot adott a vonakodó szövetségessel való elégedetlenségének.
Néhány finoman célzott üzenet – a volt külügyminszter, a külügyi államtitkár, a volt elnök, majd maga Obama tett félreérthetetlen megjegyzéseket – után konkrét diplomáciai vihar robbant ki: a NAV elnökét és több kormányközeli üzletembert egész egyszerűen kitiltottak az Egyesült Államokból, az amerikaiak szerint ugyanis korrupcióban vettek részt.
A kitiltási botrány okozta válságból máig nem tudott kikecmeregni a magyar diplomácia, ráadásul még el sem ült az ügy, amikor megjelent a kormányfő által korábban hősnek nevezett republikánus szenátor, John McCain megsemmisítő bírálata a magyarországi viszonyokról és személy szerint a miniszterelnökről. Közben Vlagyimir Putyin váratlanul lemondta a Déli Áramlat tervét, ami mellett – ugyancsak szövetségeseivel szemben – a végsőkig kiratott a magyar kormány.
A kiélezett geopolitikai helyzet mellett a belpolitikában is megindult a lavina.
Az internetadó ötlete miatt októberben elszabadult indulatokat annak elvetése sem fékezte meg: az utcai tüntetések és a közvéleménykutatások szerint zuhanó népszerűség nagyítóként mutatott rá a Fidesz berkein belüli konfliktusokra.
Egymást érték a vitás kérdések, a megválaszolatlanul maradt botrányok a koalíción és a nagyobbik kormánypárton belül: főként külföldi utak és gyanús ingatlanügyek irritálták a közvéleményt. Mindeközben a vezető kormánypártok támogatóit elbizonytalanította a miniszterelnök és a párt gazdasági hátterét megteremtő és eddig működtető Simicska Lajos közti titokzatos, ám egyre nyíltabbá váló konfliktus. Az olyan kérdések, mint a vasárnapi zárva tartás és a kötelező drogteszt pedig csak tovább rombolták a Fidesz népszerűségét. December elejére a Medián szerint 12 százalékot zuhant a kormánypárt támogatottsága (900 ezer ember pártolt el), az Ipsos 800 ezer elveszett szavazatról számolt be egy hónap alatt.
2014-ben tehát elfogyott a „rezsicsökkentés” és a „devizahitelesek megmentése” adta lendület, miközben Brüsszellel, Washingtonnal sőt a környező országokkal is tovább romlott a viszony. A 2015-ös év kérdése tehát az, hogy Orbán Viktor mind a kül- mind a belpolitikában képes-e akkora fordulatra (tekintélyvesztés nélkül), amire szükség van.
Ha Charles Darwin elmélete – miszerint a túlélés annak adatik meg, aki leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz – a politikára is igaz, akkor ez életbe vágó lehet a Fidesznek.