Törökország a nyertese a Déli Áramlat gázvezeték lefújásának, de a gyengélkedő orosz gazdaságnak is jót tesz Vlagyimir Putyin döntése. Az Európai Bizottság politikai győzelmet könyvelhet el, csak a cs
HIRDETÉSÉpp két éve, 2012. december 7-én jelentették be látványosan a Déli Áramlat gázvezeték építésének kezdetét. Az orosz Gazprom, az olasz INA, a francia Électricité de France és a német Wintershall építette volna, a kiindulópontnál ennek a cégnek e vezetői írták alá a csöveket is.
Az akkor már öt és fél éves projektet hétfőn fújta le Vlagyimir Putyin orosz elnök az EU ellenkezésére hivatkozva.
Az Ukrajnát elkerülő vezeték megépítését ugyanis Brüsszel nem támogatta, csak a benne részt vevő tagállamok.
Az Európai Bizottság azt kifogásolta, hogy ugyanaz a Gazprom építené a csőhálózatot, amelyik a gázt is szállítaná.
A Fekete-tenger alatti vezeték lefújása meglepte a csővezeték által megcélzott európai országokat, Bulgáriát, Szerbiát, Horvátországot, Ausztriát, Szlovéniát, és persze Magyarországot is. Pedig Orbán Viktor kormánya sok konfliktust vállalt a nyugattal a projekt megvalósulása érdekében is.
A Gazprom eddig 4 milliárd eurót – vagyis 1232 milliárd forintot – költött az előkészítésre.
Az építkezés 23,5 milliárd euróba került volna, a végösszeget pedig 32 milliár euróra becsülték.
Az építkezés lefújása azért Oroszországnak sem jön rosszul.
Az olcsó energiaárak miatt ugyanis lassabban térült volna meg Moszkvának a Déli Áramlat.
Az EU és az Egyesült Államok megkönnyebbüléssel fogadta az építkezés leállítását: így csökkenhet Európa gázkitettsége Oroszország felé.
A bizottság számára így politikai siker az építkezés leállítása, de a bizottság külügyi főképviselője nem elégedne meg ennyivel.
- Oroszország hétfőn bejelentett döntése azt üzeni nekünk, hogy nemcsak a gáz szállításának diverzifikálása a fontos az Európai Unió számára, hanem az energiaforrásoké is – nyilatkozta Federica Mogherini.
A projekt lefújása nagy nyereség lehet viszont Törökországnak, ahová új vezetéket építene Oroszország.
Így a törökök a meglévő azeri gázszállításokat hamarosan orosszal egészíthetik ki, ami a versenyhelyzet miatt ott akár az árak csökkenéséhez is vezethet.
Az euronews a helyzetről Deák Andrást, a Világgazdasági Inézet munkatársát kérdezte.
euronews: Kik az abszolút nyertesei és kik a vesztesei a váratlan orosz bejelentésnek? És hogyan befolyásolhatja mindez európa energiaellátását?
Deák András: Nyilvánvaló, ha a Déli Áramlatot tényleg leállítják, akkor Törökország jól jár ezzel, valóban nagyobb tranzitmennyiség fog áthaladni az országon keresztül, és Oroszország az ukrán tranzifüggőséget török tranzitfüggőségre cseréli. Ez egy jobb alkupozíciót jelent Ankara számára. Bizonyos értelemben úgy látom, hogy presztízsgyőzelmet aratott az Európia Bizottság is, elérte azt, hogy Oroszország meghátráljon ebben a konfliktusban. Nyilvánvalóan mindkét fél jobban járt volna, ha kompromisszumot köt, mondjuk úgy, hogy a bizottság Európán belüli jogi érvényességét elismeri Oroszország. De ez nem következett be. A vesztesek egyértelműen a kelet-közép-európai országok, azok a tranzitállamok, amelyeken keresztülment volna a Déli Áramlat. Számukra ebben az étvtizedben, most már úgy tűnik, csak az ukrán cső marad. De abban az értelemben is elromlott a helyzet, hogy ezeknek az országoknak lassú diverzifikációra lenne szükségük, és az orosz-európai gázkapcsolatok lassú átalakítására, törésmentes megőrzésére.
A utóbbi években Magyarország állt ki az egyik leglátványosabban az Európai Unióban a Déli Áramlat mellett. Miért volt ez ennyire fontos Magyarországnak és a mostani bejelentéssel politikai vagy gazdasági veszteség érte inkább?
HIRDETÉS- Valóban ezzel kapcsolatban ebben az évben nagyon sok minden történt. Az év elején aláírtunk egy nukleáris szerződést, az év közepén elzártuk Ukrajna felé a reverz gázszállításokat, illetve az ősz folyamán kiálltunk látványosan a Déli Áramlat mellett. Nyilván emögött van valami makrogazdasági haszon, amit valószínűleg a kormányzat kapott az oroszoktól, ezt igazából nem látjuk, de valószínűleg van. A kérdés az, hogy érdemes-e ilyen látványosan, adott esetben az Európai Bizottság és az európai szolidaritás ellen ilyen egyértelműen kiállni. Azt hiszem, ez az üzenet egyértelműen azt jelenti, hogy nem érdemes pápábbnak lenni a pápánál, oroszabbnak lenni Moszkvánál. Nem érdemes egy olyan projektet egyoldalúan támogatni, amelyben maga Moszkva is a későbbiekben meghátrál – ez csak elszigetelődéshez vezet Magyarország esetében.