HIRDETÉSHivatalosan Portugália szombaton zárja le a nemzetközi mentőcsomagját, Írországhoz hasonlóan anélkül, hogy elővigyázatossági hitelt kérne.
A kormány és a trojka sikert emleget, de az ellenzék és a szakszervezetek azt hajtogatják, hogy a gazdaság rosszabb állapotban van, mint a hitelcsomag előtt.
Ahhoz, hogy megkapja a 78 milliárd eurós segítséget 2011-ben, Portugália erősen vitatott megszorításokat vezetett be 30 milliárd euró értékben, ha már a jövő évre vonatkozó intézkedéseket is beleszámoljuk. Ez a GDP csaknem 18 százalékával egyenlő, és a vártnál 12 milliárddal magasabb.
Az IMF is belátta, hogy a gazdasági hatások a vártnál rosszabbak. A Valutaalap szerint az államadósságnak nem lenne szabad átlépnie a GDP 115 százalékát, de valójában 2010 óta már 93 százalékról 129 százalékra emelkedett.
A hiány azonban a GDP 9,8 százalékáról 4,9-re csökkent, az előírt 3 százalékot azonban így is csak két éves késéssel, 2015-ben érheti el Portugália.
A nyugdíjak és fizetések csökkentése az adóemelésekkel karöltve oda vezetett, hogy a fogyasztás és a beruházások visszaestek, a munkanélküliség pedig rekordmagasra nőtt.
Bár mostanában már csökken, az állástalanok aránya még mindig 15 százalék felett volt márciusban, a fiatalok körében a 35 százalékot is meghaladta.
Ez pedig azzal járt, hogy nagy számban hagyták el az országot a tanult fiatalok.
A turizmus és az export viszont ellenállt a nehézségeknek: a kivitel tavaly 6,1 százalékkal nőtt, így az ország 70 év után először külkereskedelmi többlettel zárt.
Miközben a hitelminősítők javították az ország besorolását vagy legalább a kilátását, Lisszabon sikerrel tért vissza a nemzetözi kötvénypiacokra. A következő 12 hónapra már biztosan elég pénze van az országnak.
A kormány korábban 1,2 százalékos idei gazdasági növekedésre számított, de az első negyedéves 0,7 százalékos visszaesés alapján ez komoly akadályokba ütközhet.
Patricia Cardoso, Euronews: Az Euronews-zal tart Pedro Lains, a Lisszaboni Egyetem gazdaságtörténeti professzora, aki 73 emberrel együtt aláírta azt a kiáltványt, amely Portugália adósságának átstrukturálását kérte. A görögökkel ellentétben a portugálok viszonylag békésen fogadták a megszorító intézkedéseket. Az, hogy az ország kilép az EU-IMF-EKB hitelprogramból még nem jelenti a megszorítások végét. Ön szerint kell-e aggódni amiatt, hogy a portugálok türelme elfogy?
Pedro Lains: Görögország és Portugália között több a hasonlóság mint a különbség. A hasonlóság az, hogy mindketten az eurózóna leggyengébb gazdaságai, amely mögött az intézményi rendszer is nagyon gyenge. Ez annyit tesz, hogy a megszorító csomagok következtében recesszió lépett fel az országban. Az elvárások egy részét el kellett volna utasítaniuk, ám nem tették. Emlékezzenek arra, hogy más országokban, például Spanyolországban vagy Olaszországban, az Európai Bizottság hasonló intézkedéseket akart a kormányra erőltetni, ám ezeket elutasították. Talán Portugáliát nem érintette annyira rosszul, mint Görögországot, de az emberek miatt volt így, hanem azért, mert összességében a portugál gazdaság nem olyan gyenge, mint a görög. Több a kivitel, erősebb az ipar szerepe, ami Görögországra nem jellemző, kevésbé függ olyan szolgáltatásoktól, amelyek miatt az importon keresztül más országoktól függ, stb.
- Az IMF és az OECD szerint Portugália csak akkor tudja az adósságát a GDP 60 százalékára csökkenteni 2030-ra, ha újabb megszorításokat vezet be, például évente 1,9 százalékos kiadáscsökkentést hajt végre. Ez megvalósítható?
- Nyilvánvalóan nem és ezt az IMF is tudja, ezért már nem is ajánlja ezt. Portugália nem folytathatja vég nélkül a megszorításokat. Ennek semmi értelme nem lenne. Az IMF is csak azért ajánlott ilyeneket, mert nincs B-terve. Az előre vezető út most már a politikán múlik, ez már nem jöhet az IMF-től. A Valutalap technokratákból áll. Nagyobb európai együttmőködésre, közös koordinációra van szükség ahhoz, hogy megoldódjanak az eurozóna problémái, ezek közül a legnagyobbak a periféria országait árintik. Ha ez nincs meg, akkor teljesen mindegy, hogy miket számolgatnak.
- 2013-ban Portugália 70 év után először ért el külkereskedelmi többletet a termékek és szolgáltatások területén, mert az export nagyot nőtt. Hogyan alakította át az ország külkereskedelmét az elmúlt három év?
- Ez a többlet a megszorítások eredménye. Miért alakult ki? Mert a megszorítások csökkentették a portugál gazdaság méretét, visszaesett a fogyasztás, vagyis kevesbb importra volt szükség, miközben az intézkedések támogatták a kivitel növekedését. Amint visszatér a megfelelő pályára a portugál gazdaság, a portugál adósság finanszírozásával kapcsolatos problémák is visszatérnek, vagyis ismét gondot jelent majd a nemzetközi kötvénypaicokról pénzt bevonni. A befektetők ugyanis a portugál gazdaság fejlettségi szintjére fognak figyelni. Anélkül, hogy az eurózónában megoldást találnának az egyes országok finanszírozási problémáira, nem fog tudni ismét érdemben nőni a portugál gazdaság. Ez olyasmi, amit a közgazdászok rég tudnak.
- Mikorra várható, hogy a portugál munkaerőpiac javulni fog?
HIRDETÉS– Az a kockázat Portugáliában – és ez egész Európában igaz – , hogy a gazdasági talpra állás még önmagában nem teremt munkahelyeket. Csak akkor lesz fenntartható javulás ezen a téren, ha olyan célzott intézkedések születnek, amelyek növelik a foglalkoztatást. Ha valahol megszűnik egy munkahely, akkor máshol egy másiknak kellene születnie helyette. Egy átalakítási folyamatra van szükség, ez pedig szintén politikai kérdés.