NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Űrtörténelmi esemény lehet a Rosetta-küldetés

Űrtörténelmi esemény lehet a Rosetta-küldetés
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Az Európai Űrügynökség űrszondája 2011 júniusa óta mélyaltatásban volt, hétfőn ébresztették fel. Az első rádiójeleket közép-európai idő szerint 19 óra 18 perckor fogták.

Az űrszonda 2004. március 2-án indult útnak, azzal a nem titkolt céllal, hogy tanulmányozza a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Azóta több mint hat milliárd kilométert tett meg, háromszor kerülte meg a Földet, de elrepült a Mars mellett is. Két és fél évvel ezelőtt energiatakarékossági okokból a hibernálás mellett döntöttek a szakemberek, mert Rosetta olyan távolságba került a Naptól, hogy a napelemek már nem tudták kellő energiával ellátni.

Hétfőn azonban új életet kezdhetett az űrszonda. Most 670 millió kilométerre van a Naptól, ezzel a csekély távolsággal már képes arra, hogy napenergiából táplálkozzon. A tervek szerint folytatja útját a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, és ha minden jól megy, akkor november 11-én landol majd rajta. Itt a Naprendszer keletkezéséről szerezhet majd kulcsfontosságú információkat, így például arról is, hogy miként került víz a Földre.

A leszálló egység fejlesztésében magyarok is részt vettek. A Központi Fizikai Kutatóintézet és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei aktív szerepet játszottak Rosetta életében.

Claudio Rosmino, az Euronews munkatársa Paolo Ferrit, az Európai Űrügynökség németországi irányító központjának egyik vezetőjét kérdezte a küldetésről.

Euronews: Mondhatjuk azt, hogy ez a misszió tudományos szempontból precedensértékű?

Paolo Ferri: Abból a szempontból mindenképpen, hogy ilyen vállalkozás még nem volt. Az űrszonda fedélzetén senki nincs. Forradalmi lépésről van szó, hiszen egy üstökös felszínén még semmi nem tartózkodott ilyen sokáig. Számos üstököst ismerünk, de a felszínen maradni nagyon nehéz dolog, leszállni még nem próbáltak ott. Ez valószínűleg űrtörténelmi pillanat lesz.

- A Rosetta felébresztése sikeres volt, de ez még csak a kezdet. Mik a következő lépések? Mik lehetnek a nehézségek?

*- A következő kritikus pont az űrszonda és az üstökös közötti találkozó lesz. A szonda most nagy sebességgel halad az üstökös irányába, másodpercenként nagyjából 1 km-t tesz meg. Nem lehet ezt sokáig fenntartani, csökkenteni kell a sebességet, de szeretnénk azért nagyjából hasonlóan gyorsan menni. Ez a művelet májusban lesz, több napig fog tartani, de ez is kell a sikerhez. Ha ez nem működik, akkor nem ér oda az üstököshöz.

Viszont, ha sikerül, és a felszínhez ér, az már nagy eredmény. De nem a pillanat a fontos, hanem a folyamat, ami hetekig tart majd. Ilyet, ahogy korábban is említettem, még senki nem tett, ez egy dinamikus mozgás lesz, nem olyan, mint ahogy a műholdak repülnek az űrben, hiszen az nyugodt mozgás.

Itt gáz halmazállapotú környezetben repül az űrszonda, szinte nem létező, poros gravitációs mezőben, kicsit a napfényhez hasonlít. Keresnünk kell egy olyan területet, ahol le tud szállni, nekünk kell majd megrajzolni a térképet, a leszállás önmagában is nehéz lesz. Előre el tudjuk tervezni, de semmit nem tudunk biztosra, bármi történhet.*

- Sok tudós időutazásként tekint erre a mostani folyamatra. Mit remélnek tőle?

- A Rosetta – leszállása után – két évet marad ott, követni fogjuk a fejlődést, legalábbis sok mindent meg tudunk majd figyelni. A földi élet szempontjából is jelentős megállapításokat szeretnénk tenni. Az űrszonda aktivitását tudjuk majd elemezni, mert közeledni fog a Naphoz. A Rosetta teljesen más lesz, mint az eddigi próbálkozások. Ez egy óriási lépés.

- Az Európai Űrügynökségnél dolgozó kollégái közül többen azt mondták, hogy olyan érzésük volt, mint a gyereknek, aki évek múltán visszatér a szülői házba. Önnek személy szerint milyen volt a hétfő?

- Sokáig nem láttuk a szondát, utána, az elindítás előtt, éveken át folyamatos kapcsolatban voltunk vele, majd két és fél évig semmit nem tudtunk róla, emiatt érezték ezt kollégáim. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, mert háromnegyed órát kell várni arra, hogy megérkezzen a jel. Az a 45 perc, életem leghosszabb háromnegyed órája volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Úton a Nemzetközi Űrállomás felé a Szojuz

Műszaki probléma miatt elhalasztották egy Szojuz űrhajó indítását

Landolt a Holdon a japán Moon Sniper holdjármű, de a napelemei még nem működnek