A nyersanyagok újrahasznosítási aránya lelassult, szinte megállt. El fogja érni az EU a 2030-ra kitűzött célt?
Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben nem történt kiemelkedő előrelépés a felhasznált anyagok újrahasznosítása terén.
2015 és 2024 között az újrahasznosítás aránya a blokkban mindössze egy százalékponttal nőtt: Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 11,2%-ról 12,2%-ra.
Ami az új nyersanyagok kitermelésének elkerülését, csökkentését illeti, egyetlen ország, Hollandia emelkedik ki a többi közül, közel 33%-os arányával.
A második helyen a szomszédos Belgium áll 22,7%-kal, majd Olaszország következik a harmadik helyen közel 22%-kal.
A táblázat végén, a legalacsonyabb újrahasznosítási aránnyal Románia áll, mindössze 1,3%-kal, majd Finnország és Írország következik, mindkettő 2%-kal.
Az EU körforgásos gazdasági terve 2030-ra 23,2%-os célt tűzött ki az anyagok újrahasznosítására.
"A körforgás az ipar szélesebb körű átalakulásának lényeges része az éghajlat-semlegesség és a hosszú távú versenyképesség irányába" - mondták az uniós hatóságok. "Jelentős anyagmegtakarítást eredményezhet az értékláncok és a termelési folyamatok egészében, többletértéket teremthet, és gazdasági lehetőségeket szabadíthat fel"."
A cél azonban most elérhetetlennek tűnik, tekintettel az elmúlt 10 év lassú növekedési ütemére.
"Az elsődleges anyagok felhasználása inkább növekszik, mint a másodlagos anyagoké, ami akadályozza a körforgási arány megfelelő növelését" - mondta Lauriane Veillard, a Zero Waste vegyipari újrahasznosításért felelős tisztviselője a Europe in Motionnek.
"Miközben (abszolút számokban) több tonnát hasznosítunk újra, a termelés gyorsabban növekszik, így az így kapott százalékos arány nem néz ki túl jól, ami 1%-ot eredményezett az elmúlt 10 évben" - mondta.
Szerdán Stéphane Séjourné, az EU iparstratégiáért felelős vezetője azt mondta, hogy az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a blokk csökkentse függőségét a Kínából származó kritikus nyersanyagimporttól.
Hat országban csökkent az újrahasznosítási arány az elmúlt évtizedben, különösen Lengyelországban (-4,2%) és Finnországban (-3,2%).
További - bár lassabb - csökkenés volt tapasztalható Franciaországban (-1,3%), Spanyolországban (-0,2%), Írországban (-0,1%) és Romániában (0,4%).
Másrészt Málta jelentős, 14%-os növekedést mutatott az újrahasznosított anyagok terén. Észtország is nagyon jól teljesített, 2014 óta 9%-os növekedéssel, majd a Cseh Köztársaság következik majdnem 8%-kal.
Az újrahasznosított anyagok különböző típusait vizsgálva a fémércek körforgási aránya a legmagasabb, 23,4%, amelyet a nemfém ásványok követnek 14,3%-kal.
Ezt követi a biomassza 9,9%-kal, majd a fosszilis energiahordozók vagy -anyagok 3,8%-kal.