Tíz éven belül a globális űrgazdaság mérete megháromszorozódhat. Európa továbbra is az ágazat élvonalában kíván maradni, de fennáll a veszélye, hogy lemarad, ha a szavak nem párosulnak tettekkel - mondta Andrius Kubilius, az EU űrkutatási és védelmi biztosa.
HIRDETÉS
Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrkutatási biztosa a Brüsszelben megrendezett 17. Európai Űrkonferencián felszólalva figyelmeztette az EU-t, hogy az űrkutatás terén is alkalmazzon "big bang" megközelítést, és az új védelmi prioritásokhoz hasonlóan hajtson végre beruházásokat.
Kubilius elmondta, hogy szeretné, ha Európa vezető szerepet játszana az űriparban, de elismerte, hogy a költségvetés még mindig korlátozott és széttöredezett, és hogy ha az EU nem cselekszik, akkor fennáll a kockázata annak, hogy lemarad a versenyben.
"Az űrkutatásra fordított közkiadásaink túl alacsonyak és széttagoltak is. Nagy, ambiciózus, hosszú távú projektek megvalósítása nagyon nehéz" - mondta a volt litván miniszterelnök kedden.
Kubilius hangsúlyozta, hogy az EU Bizottsága arra számít, hogy a következő hosszú távú költségvetésben (2028-34), az úgynevezett többéves pénzügyi keretben, amelyről 2025 nyarától tárgyalnak, megállapodás születik majd az űrkutatás új finanszírozásáról.
Az uniós végrehajtó testület azonban eddig jutott a finanszírozási igényekkel kapcsolatban, mivel jelenleg nem rendelkezik számadatokkal arról, hogy a blokknak mennyi pénzre van szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon az olyan globális hatalmakkal szemben, mint az Egyesült Államok és Kína.
Timo Pesonen, a Védelmi, Ipari és Űrpolitikai Főigazgatóság főigazgatója szerint alapos felmérésre van szükség az igényekről, a képességekről és arról, hogy Európának mit kellene jobban csinálnia. Ezt követően becslések készülnek majd a finanszírozási igényekről, és addig is Európának köz- és magánforrásokból egyaránt mozgósítania kell a pénzügyi hátteret.
Josef Asbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője egyetértett azzal, hogy az ESA és az EU szintjén növelni kell a finanszírozást, hogy Európa teljes mértékben kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket.
Európa részesedése az űrkutatásra fordított globális közfinanszírozásból 11% (12 milliárd euró), és egyre csökken, míg az Egyesült Államok a globális finanszírozás 64%-át (több mint 65 milliárd euró) adja.
Ami Európa részesedését illeti a globális magánbefektetésekből, a számok hasonló képet mutatnak: Európa 980 millió eurót fektet be, szemben az USA 3,6 milliárd eurós befektetésével.
"Ez nem csupán az űrbe való befektetés - ez a biztonságba, a jólétbe és az autonómiába való befektetés. Ez egy befektetés a jövőbe" - tette hozzá Asbacher.
"A navigáció, a megfigyelés és a felfedezés terén még mindig az élen járunk. Más területeken azonban lemaradásban vagyunk" - mondta Kubilius, hozzátéve, hogy strukturális problémák hátráltatják az EU-t.
Európa például elvesztette vezető piaci pozícióját a kereskedelmi hordozórakéták (Ariane 4-5) és a geostacionárius műholdak terén - sőt, az EU arra kényszerült, hogy átmenetileg az amerikai SpaceX rakétáira támaszkodjon műholdjainak indításakor.
Az elmúlt években az EU az űrtevékenységek terén is lemaradt, és jelentős zavarokkal szembesült az ellátási láncban, ami Mario Draghi versenyképességről szóló jelentése szerint azt eredményezte, hogy az iparág kevésbé vált nyereségessé, kevesebbet értékesített, és jobban függ az olyan alkatrészektől, mint a félvezetők és az érzékelők.
Válaszul Kubilius felvázolta az EU útitervét, hogy továbbra is űrhatalom maradhasson: folytatni kell az űrkutatási vezető programok fejlesztését, innovatív és versenyképes uniós űripari stratégiát kell indítani, biztosítani kell az űrhöz való autonóm hozzáférést, szorosabb kapcsolatot kell teremteni a védelem és az űrkutatás között, és növelni kell a beruházásokat.
"Azt kell mondanunk: vásároljunk európait, és azt kell mondanunk: vásároljunk nagy mennyiségben" - zárta Kubilius. "Az iparnak egyértelmű utasításokra van szüksége".