A csütörtök este az ukrán elnök elé letett tervezetet ismerők szerint a megoldási javaslatok Moszkvának kedveznek - Washington megadná Putyinnak, amiket kért, de tartalmazza egy mini-NATO gondolatát is a távolabbi jövőre tekintve.
Péntek délelőtt Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet azt közölte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, hogy az Egyesült Államok már több nagylelkű ajánlatott küldött Oroszországnak, de a harcok mégsem szűntek meg, és az emberi veszteségek továbbra is elfogadhatatlanok.
A nagykövet kijelentette, hogy Amerika kész további gazdasági szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, és továbbra is katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, ha a Kreml nem egyezik bele a tűzszünetbe és a valódi tárgyalások megkezdésébe.
„Nagylelkű feltételeket javasoltunk Oroszországnak, beleértve a szankciók enyhítését is. Arra kértük, hogy hagyja abba a támadásait, és hogy képviselői találkozzanak közvetlenül Ukrajna képviselőivel a békés rendezés érdekében. Sajnos azonban a harcok folytatódnak. Újabb gazdasági költségeket róhatunk ki, ha Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja a tűzszünetre irányuló felhívásokat. Továbbra is fegyvereket fogunk rendelkezésre bocsátani Ukrajna védelmére” – mondta a nagykövet.
Mi is van a tervben?
A csütörtök este Zelenszkij elnök asztalára letett új amerikai békejavaslat tartalmáról sem Kijev, sem Washington nem közölt hivatalos információkat, de több forrás egybehangzóan ismertet részleteket. Sajtóértesülések szerint a vázlat megismétli Oroszország maximalista követeléseinek nagy részét, amelyeket Moszkva a teljes körű invázió legkorábbi napjai óta fenntart, és gyakran hivatkozik rájuk, mint a háború kirobbanásának okaira.
A pillanatnyi zavart és információhiányt jelzi, hogy Merz német kancellár péntek délelőtt lefújta azt a tervét, hogy sürgős telefonértekezletet tartson más európai vezetőkkel az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai-orosz tervről.
Az amerikai média szerint a tervben szerepel, hogy Kijevnek fel kell adnia a kelet-ukrajnai Donbász még ellenőrzése alatt álló területeit, jelentősen csökkentenie kell fegyveres erőinek létszámát, és számos fegyverét fel kell adnia vagy le kell szerelnie.
A terv értelmében Ukrajna lemondana bizonyos területekről, többek között az egész Donbász-régióról (Donyeck és Luhanszk megye), valamint elismerné az orosz „de facto” uralmat a Krím-félsziget felett.
Az ukrán haderőt jelentősen visszaépítenék, kb. 600 ezer főre, ami kevesebb a jelenleginél, de több a háború előttinél. Ukrajna továbbá vállalná, hogy nem fog belépni a NATO-ba, illetve nem lesznek állandó NATO-csapatok a területén.
Oroszország visszaléphetne a nemzetközi gazdasági rendszerbe, így a G8-ba és a fizetési rendszerbe is, és a szankciók feloldása ütemezetten megtörténhetne.
Mini-NATO jöhetne létre, új elrettentésként?
A jelenlegi amerikai javaslat egyik legérzékenyebb eleme egy „mini-NATO” típusú biztonsági konstrukció, amely formálisan nem jelentene NATO-tagságot Ukrajna számára, de gyakorlatilag hasonló garanciális logikára épülne.
A terv lényege, hogy Ukrajna vállalná: nem csatlakozik a Szövetséghez, és nem enged állandó NATO-csapatokat a területére, cserébe pedig több nyugati állam – az USA vezetésével – többoldalú biztonsági garanciát adna Kijevnek. Ezt a mechanizmust Washington és több európai ország is hajlandónak mutatkozik létrehozni, hogy Ukrajna ne maradjon védtelen egy békekötést követően.
A konstrukció kulcsa egy kvázi 5. cikkely, amelyet több amerikai és európai forrás is „NATO-szerű garanciának” nevez. Ha Oroszország megszegné a békét és újra támadna, a garanciát vállaló államoknak közös, automatikus reagálási kötelezettsége lenne.
Ez nem teljes értékű NATO-kötelezettség, de messze túlmutatna a jelenlegi kétoldalú támogatásokon. A reagálás formájáról – katonai beavatkozás, fegyverszállítások, légi-tengeri elrettentő műveletek vagy ezek kombinációja – még nincs döntés, de logikája az, hogy Moszkva számára kiszámítható és hiteles elrettentés jöjjön létre.
A mechanizmus része lenne egy többállamú, amerikai koordinációjú parancsnoki struktúra, regionális gyorsreagálású elemekkel és előretolt európai kapacitásokkal (pl. vadászgépek Lengyelországban). A koordinációban az USA, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Finnország vehetnének részt az elképzelés szerint. Az Egyesült Államokra kulcsszereplőként tekintenek a javaslatban.
A rendszerbe további európai államok és partnerek (NATO-tagok és nem-tagok) is bekapcsolódhatnak, különösen azok, amelyek már jelentkeztek garancia vagy „úszó biztonsági ernyő” biztosítására, mint amilyen a légvédelem vagy a hírszerzés.
Az elképzelés olyan biztonsági ernyőt hozna létre, amely Ukrajna számára pótolná a tagságot, Oroszország számára pedig elvileg „kevésbé provokatív” alternatívaként jelenne meg, mint az, ha Kijev csatlakozna a NATO-hoz.
A legnagyobb vita az európai fővárosokban jelenleg arról szól, hogy ez a garanciarendszer működőképes és elég hiteles-e ahhoz, hogy valóban elrettentse Oroszországot – illetve nem jelenti-e Ukrajna számára a NATO-csatlakozás „végleges parkolópályára” tételét.
Máris sok a kritikus hang
Több elemző és európai politikus szerint az amerikai békejavaslat egyik legsúlyosabb problémája, hogy de facto elismerheti az orosz agresszióval szerzett területeket, vagy legalábbis olyan keretet teremt, amelyben Moszkva megtarthatja az általa elfoglalt ukrán régiókat.
A kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a terv egyik magva, azaz bizonyos területek elvesztésének tudomásulvétele és a NATO-csatlakozásról való ukrán lemondás azt az üzenetet küldheti, hogy az erőszakos területszerzés működik. Több ukrán és európai kommentátor szerint ez nem csupán Ukrajna, hanem a teljes nemzetközi rendszer számára veszélyes precedenst teremtene, mert azt mutatná, hogy egy nukleáris nagyhatalom katonai agresszióval jogi-politikai előnyhöz juthat.
Ezt a félelmet fogalmazza meg a Chatham House elemző intézet egyik friss elemzése is, amely kifejezetten azt vizsgálja: egy leendő rendezés mennyiben „ismerné el” az orosz kontrollt a megszállt területek felett, és hogy ez ellentétes lenne-e a nemzetközi jog alapnormáival. Hasonló álláspontra helyezkedett több európai vezető, köztük Kaja Kallas is, aki nyíltan figyelmeztetett: ha a béke ára Ukrajna területének feladása lenne, az „a jutalmazott agresszió” példája, amely hosszú távon mind Európa, mind a globális biztonsági architektúra stabilitását aláásná.
A kritikusok szerint éppen ezért a béketerv jelen formájában nem pusztán kompromisszum, hanem egy olyan geopolitikai üzenet, amely aláássa azt az alapelvet, hogy határokat nem lehet fegyverrel átrajzolni következmények nélkül.
A Fehér Ház szerint az USA "csendben" dolgozott a terven
Az alaptervet vélhetően Oroszország különmegbízottja, Kirill Dmitrijev dolgozta ki, aki aztán továbbította azt Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjának, Steve Witkoffnak, és a terv szerint Kijevnek a legtöbb engedményt kellene tennie.
Dmitrijev októberben az Egyesült Államokban járt washingtoni tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseken, miután Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett budapesti találkozója elmaradt. Dimitrijev október végén Miamiban tárgyalt Witkoffal egy háromnapos megbeszélésen.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtök este megerősítette, hogy a terv valóban kidolgozás alatt állt. "Steve Witkoff különmegbízott és Marco Rubio az elmúlt hónapban csendben dolgoztak egy terven" - mondta az újságíróknak.
"Mindkét féllel, Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt felvették a kapcsolatot, hogy megértsék, mire köteleznék el magukat ezek az országok a tartós és tartós béke érdekében". Leavitt szerint a tárgyalások folytatódnak, de a terv részleteiről egyelőre nem fog még beszámolni.
Julie S. Davis, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete csütörtökön szintén azt mondta, hogy "a lendület végre a béke oldalára állt - annak a békének az oldalára, amelyre az ukránok régóta vágynak".
Zelenszkij ismeri a részleteket
Az ukrán elnök megkapta az Egyesült Államoktól az új béketervre vonatkozó javaslat tervezetét - erősítette meg a kijevi hivatal csütörtöki közleményében, amelyet "az amerikai fél értékelésének" nevezett, ami segíthet a diplomácia újjáélesztésében. A hivatal azt is közölte, hogy Zelenszkij a következő napokban tervezi megvitatni a diplomáciai lehetőségeket Donald Trumppal. A felek megállapodtak abban, hogy a terv rendelkezésein úgy dolgoznak, hogy az igazságos véget vessen a háborúnak - közölte Kijev.
"Ukrajna az év eleje óta támogatja Trump elnöknek a vérontás befejezését célzó javaslatait. Most is készen állunk arra, hogy konstruktívan együttműködjünk az amerikai féllel, valamint európai és világszintű partnereinkkel, hogy a végeredmény a béke legyen" - mondta Zelenszkij, aki megerősítette, hogy a tervet csütörtökön Kijevben az amerikai katonai küldöttség vezetőjével, Daniel P. Driscollal is megvitatták.