November 21-e péntektől hatályosak az orosz energiaszektorra kivetett amerikai szankciók, de ezzel párhuzamosan Magyarország mentessége is életbe lép, amiről nemrégiben megállapodás született Washingtonban - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.
Az MTI jelentése szerint Szijjártó újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a mai naptól hatályba lépnek az orosz kőolaj vásárlására vonatkozó amerikai korlátozások, azonban hazánkra ezek nem vonatkoznak Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump amerikai elnök két héttel ezelőtti megegyezése értelmében. "Amerikai partnereink arról értesítettek minket, hogy természetesen a mai naptól életbe lépnek azok az amerikai intézkedések, amelyek Magyarország számára megadják a mentességet a kivetett olajvásárlási szankciók alól" - közölte.
"A mai naptól - pontosan úgy, mint tegnap, tegnapelőtt és azelőtt - ugyanúgy biztonságban van a magyar energiaellátás, mert a Magyarország számára kivételt biztosító amerikai intézkedések a mai napon hatályba lépnek" - erősítette meg. "Ez volt egyébként a tétje a miniszterelnök washingtoni látogatásának. A miniszterelnök ezt elérte. A miniszterelnök meg tudott állapodni Donald Trumppal. Ez is azt mutatja, hogy a nemzetközi politika a tapasztalt, megállapodásra képes politikusok műfaja. Itt nem Facebook-posztokban dőlnek el a dolgok, hanem komoly emberek megállapodásai alapján lehet garantálni egy-egy ország energiabiztonságát" - tette hozzá.
Szijjártó Péter reagált az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy korábbi nyilatkozatára is, amelyben arról beszélt, hogy majd megállítják a Magyarországra irányuló kőolajszállításokat. "Amikor az ukrán elnök erről gondolkodik, akkor egy dolgot mindenképp érdemes figyelembe vennie. Azt, hogy októberben Ukrajna villamosenergia-importjának 51 százaléka Magyarországról származott" - szögezte le. "Tehát az elmúlt hónapban Magyarországról több villamos áram érkezett Ukrajnába, mint az összes többi országból együttvéve. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna energiaellátásának biztonsága szempontjából Magyarország nélkülözhetetlen" - folytatta.
"Természetesen mi, magyarok, minden ránk vonatkozó szabályt tiszteletben tartunk, és Magyarország továbbra is fontos szerepet fog játszani az ukrán családok, az ukrán emberek, az ukrán háztartások, az ukrán gazdaság energiaellátásának garantálásában" - hangsúlyozta. "Tehát amikor Zelenszkij elnök azt nyilatkozza, hogy majd ő megállítja a Magyarországra irányuló olajszállítást, akkor érdemes arra gondolnia, hogy ma Magyarországról több villamos áram érkezik Ukrajnába, mint az összes többi országból együtt" - összegzett.
Az előzmények
Az Egyesült Államok 2022 után fokozatosan keményítette az orosz energiaszektorra vonatkozó büntetőintézkedéseket. Ennek részeként 2025 novemberétől olyan szankciók is hatályba léptek, amelyek harmadik országokat is érinthetnek (másodlagos szankciók), ha azok orosz állami vagy kvázi állami cégektől – például a Rosznyefttől vagy a Lukoiltól – vásárolnak kőolajat. Az amerikai döntés jórészt Kínát, Indiát és Brazíliát célozta meg, de tucatnyimás országit is érint.
A lépés célja az orosz költségvetés bevételeinek csökkentése, ugyanakkor az amerikai rendszer extraterritoriális, mert elvben bármely ország számára komoly pénzügyi kockázatot jelent, ha érintett orosz vállalatokkal üzletel. Magyarország számára azért kritikus ez a helyzet, mert energiaellátása nagyrészt orosz forrásokra épül, és a szankciók érdemben veszélyeztethették volna az ellátásbiztonságot.
Magyarország a térség egyik leginkább orosz-függő országa: a gáz és olaj nagy része továbbra is Oroszországból érkezik, elsősorban vezetéken keresztül. Ezért is volt különösen érzékeny kérdés, hogy az amerikai szankciók kiterjednek-e a magyar importfolyamatokra. Budapest már hónapok óta jelezte Washington felé, hogy a szabályok változatlan formában súlyosan érintenék az ország gazdaságát és energiaellátását.
A háttéregyeztetések után 2025. november 7-én került sor Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni találkozójára, amelyet a magyar fél lényegében az amerikai mentesség kiharcolása céljából kezdeményezett. Az amerikai oldal ezt a stratégiai partnerségre hivatkozva engedélyezte, a magyar fél pedig diplomáciai sikernek tekintette. A megállapodás lényege, hogy Magyarország – meghatározott feltételek mellett – mentesül az orosz kőolajra vonatkozó amerikai szankciók alkalmazása alól, és így továbbra is vásárolhat orosz olajat a megszokott csatornákon keresztül.
Ugyanakkor felmerültek a mentesség időtartama körüli ellentmondások
Bár a magyar kormány kommunikációja szerint a mentesség „határozatlan időre” szól, amerikai források ezt jóval óvatosabban, inkább egyéves, megújítható kivételként írják le. A hivatalos amerikai engedélyezési folyamatot az OFAC-nak (nagyjából: Külföldi Vagyonkezelési Hivatal) kell lefolytatnia, és a formális dokumentumok – a jelenlegi ismeretek szerint – nem támasztják alá a korlátlan időtartamot. Magyarországnak tehát időszakos, politikai természetű könnyítése van, amelyet az amerikai adminisztráció adott esetben (nem meghatározott előfeltételekkel) módosíthat vagy szigoríthat.
A mentesség rövid távon stabilizálja a magyar energiaellátást, és lehetőséget ad arra, hogy az ország kedvezőbb áron jusson olajhoz, mint a piaci alternatívák többsége. Ugyanakkor növeli az ország politikai-stratégiai függőségét Moszkvától, és újabb feszültségeket generál Brüsszellel, amely 2027-ig teljes orosz-energia-kivezetést várna a tagállamoktól. A magyar álláspont szerint a mostani mentesség bizonyítja, hogy a kormány „reálpolitikai alapon” kezeli a kérdést, míg kritikusai szerint egyre inkább Washington és Moszkva között lavírozva próbál időt nyerni a jövő tavaszi parlamenti választások előtt.
A magyar–ukrán energiapolitikai viszony különösen feszült. Volodimir Zelenszkij korábban arról beszélt, akár meg is állíthatná a Magyarországra irányuló kőolajszállításokat, amire Szijjártó Péter most azzal válaszolt: októberben Ukrajna villamosenergia-importjának több mint fele Magyarországról érkezett. A magyar érvelés szerint Kijevnek óvatosan kell fenyegetőznie, mert legalább annyira rászorul magyar energiára, mint fordítva. Mindez jelzi, hogy a régió energetikai kölcsönfüggése továbbra is nagyon erős kérdés, és a politikai üzengetések mögött komoly gazdasági realitások húzódnak meg.