HIRDETÉSAz Unióban összesen 23 millió kis-, és középvállalkozás működik. Ezek a vállalkozások alkotják az EU gazdaságának gerincét, de sokuk számára a válságnak még nincs vége. Egyre több KKV számol be arról, hogy egyre nehezebben kapnak banki finanszírozást. Erről is beszélgettünk az Európai Bizottság iparért és vállalkozáspolitikáért felelős biztosával és bizottsági alelnökkel, Antonio Tajanival.
Margherita Sforza, euronews: – Alelnök úr, az európai ipar betegeskedik: 2012-ben csökkent az Unió iperi teljesítménye, pedig ez adja az EU-s GDP 15%-át. 2020-ra 20% lenne a cél, de ez jelenleg egyre elérhetetlenebbnek tűnik. Mit lehet tenni?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Hinnünk kell az ipar teljesítményében, a válságból nincs kilábalás a szektor teljesítménye és az ipar által generált munkalehetőségek nélkül. Nem elég az államadósság csökkentése: stratégiai gondolkodásra van szükség a gazdaságban, támogatni kell az ipart és fejleszteni kell a belső piacot.
Margherita Sforza, euronews: – Az Egyesült Államokban mindezt megtették. Drasztikusan csökkentették az energia árát, és így az iparuk újra növekedni tudott. Ezt javarészt az olcsó palagáz miatt tudták elérni. Mit gondol, ez az energiaforrás lehetőség vagy kockázat az Unió számára?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Én inkább lehetőségnek látom. Viszont úgy kellene élni vele, hogy közben ne károsítsuk a környezetet. Hiba volna elvetni a felhasználás lehetőségét, de először is tüzetesen meg kell vizsgálnunk, hogy milyen tudományos és technológiai lehetőségek vannak – ha vannak – arra, hogy a palagázt a környezet roncsolása nélkül kitermelhessük, iparunk fejlesztése érdekében. A Bizottság év vége előtt befejezi az erről szóló hatástanulmányt.
Margherita Sforza, euronews: – A KKV-k helyzete nem könnyű: sok esetben az állami megrendelők nem, vagy csak késve fizetik ki őket, ugyanakkor nem nagyon kapnak banki hitelt. Az EU-s jogszabályok értelmében az állami megrendelők 30 napon belül ki kell, hogy egyenlítsék a számlákat, de egyes országokban – például Görögországban vagy Olaszországban – nem ritka, hogy 150 napra fizetnek. Mit lehet ez ügyben tenni?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Ez ügyben zéró toleranciát ígértem, mert az állampolgároktól is elvárt, hogy késés nélkül, pontosan fizessék meg az adót. Elvárható, hogy a tagállamok intézményei ugyanilyen pontosan rendezzék tartozásukat a beszállítók felé. 30 napjuk van erre, néhány esetben 60 nap. Az is éppen ilyen fontos, hogy a költségvetési intézmények régi adósságaikat is rendezzék. Olaszországban a legsúlyosabb a helyzet, ott ez 90-100 milliárd eurót tesz ki.
Margherita Sforza, euronews: – Az Európai Központi Bank egyik idei felmérése szerint a kisvállalkozók szerint üzleti lehetőségeik minden eddiginél rosszabbak. Az EKB ugyanakkor a bankokon keresztül folyamatosan tőkét injektál az európai gazdaságba, de ez, úgy tűnik, nem jut el a vállalkozásokig.
Antoio Tajani, EU-biztos: – Az Unió bankjának az volna a feladata, hogy könnyítsen a vállalkozások pénzügyi helyzetén. Van egy együttműködési megállapodás a Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között, ennek értelmében a KKV-k másfél millió euróig könnyített feltételekkel kaphatnak banki hitelt. Ez azt jelenti, hogy ezekre az ügyletekre lazább tőkemegfelelési és likviditási előírások vonatkoznak. A bankok tehát nem kell, hogy akkora tartalékot képezzenek ezek után a hitelek után – ezáltal a KKV-k könnyebben, olcsóbban jutnak hozzá. A következő hét éves EU-s költségvetésben a KKV-k támogatására nagyobb összeget dedikálunk. Fut egy vállalkozásokat segítő programunk is. A jövőben a kockázati tőkét is próbáljuk jobban érdekeltté tenni: ezt a finanszírozást Európában nem használjuk eléggé.
Margherita Sforza, euronews: – Ez mind jó, de a 2014-2020-as költségvetés java részét még mindig a mezőgazdaság és a kohéziós alapok viszik el. Nem lehetne, hogy a vállalkozások ennél többet kapjanak?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Azzal együtt, hogy a kohéziós alapokra sok pénz jut majd, ezeket fel lehetne használni a növekedés szolgálatában is. Az infrastruktúra-fejlesztésből a kis-, és középvállalatok is profitálnak. Annak azonban véget kell vetni, hogy a strukturális alapokból koncerteket és falufesztiválokat támogatunk…
Hozzá kell tenni, hogy az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank – a Tanács, tehát a tagállamok támogatásával – úgy döntött, hogy a Bizottság és a Beruházási Bank saját forrásból indít csomagot a KKV-k finanszírozására.
Margherita Sforza, euronews: – Beszéljünk egy kicsit a divatiparról. A hamisítások itt 5 millió munkahelyet veszélyeztetnek. Ön nemrég találkozott a divatvilág képviselőivel. Mire jutottak?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Van egy elég erős stratégiánk a hamisítások ellen. Ha valaki hamisított terméket vásárol, akkor a szervezett bűnözést segíti. A hamisítási üzlet mérete nagyjából akkora, mint a drogkereskedelemé. A hamis termékek megvásárlása hatalmas károkat okoz a gyártóknak és a munkaerőpiacnak.
Margherita Sforza, euronews: – Egy akcióterv van készülőben?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Igen, ez történik. Ez egy olyan ágazat, amelyet Európán kívül is ismernek, két esemény kapcsán is jelentős idegenforgalmat vonz, az egyik a 2015-ös milánói expo, a másik a 2016-os franciaországi futball EB.
Margherita Sforza, euronews: – Európa a bio-, és nanotechnológia területén is élen jár. Amikor azonban arra kerül a sor, hogy az innovációt piaci termékké kellene változtatni, akkor már nem vagyunk annyira jók. Hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a szektor vállalatait?
Antoio Tajani, EU-biztos: – Sok éven keresztül Japán és Kínai cégek húztak hasznot az európai kutatásokból. Ezáltal romlott az itteni vállalkozások versenyképessége. Ennek vége, a kutatás-fejlesztést támogató Horizon 2020 csomag azt is célozza, hogy a kutatási eredmények az európai iparban hasznosuljanak. Próbáljuk tehát megszüntetni ezt a problémát.
Margherita Sforza, euronews: – Utolsó kérdés: a februári Európa-csúcs az iparról és a versenyképességről szól majd. Mit tud előzetesen mondani azoknak az európaiaknak, akik munkájuk elvesztésétől félnek, mert a cégek távol-keletre költöztetik gyártókapacitásukat?
HIRDETÉSAntoio Tajani, EU-biztos: – Mindent meg fogunk tenni, hogy a költségvetési megszorítások mellett európai szinten ko-ordináljuk az ipari növekedést. Azután, hogy éveken keresztül csak a pénzügyi szektorra és a szolgáltatásokra koncentráltunk, most a reálgazdaság támogatásán a sor. A pénzügyi szféra és a szolgáltatások az ipart kell, hogy támogassák. Csak így tudunk új munkahelyeket teremteni és csak így maradhatunk versenyképesek, miközben a minőségre és nem a mennyiségre koncentrálunk.