A betegséget okozó amerikai szőlőkabócát 2006-ban fedezték fel Magyarországon, az aranyszínű sárgaság fitoplazmát 2013-ban azonosították. Az, hogy miért éppen most tizedeli meg a magyar szőlőket, a szakértők szerint összetett kérdés, azonban a gondozatlan szőlők és a hatóságok is benne vannak.
Sárga színben úsznak a magyar szőlődűlők. Ez azonban nem az ősz beköszöntét jelzi, hanem azt, hogy a szőlőtőkék fertőzöttek: a magyar borvidékeken elhatalmasodott az "aranyszínű sárgaság fitoplazma" nevű végzetes szőlőbetegség.
A kórt a Magyarországon 2006 óta ismert amerikai szőlőkabóca terjeszti. A szőlész-, borászszakma 2013-ban ismerte fel a betegség jelenlétét, amiről a mezőgazdasági vezetők is tudtak. Bár a betegség az évek alatt elpusztítja a tőkéket, komoly előzetes intézkedéseket nem tettek ellene, igaz, idáig az nem is hatalmasodott el a szőlőkön.
Az aranyszínű sárgaság a mediterrán országokból érkezett. Magyarországon Zala és Somogy megyékből terjedt el, jelenleg 22 magyarországi borvidék közül 15 területén igazolt a jelenléte.
Varga Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szőlészeti tanszékének vezetője azt mondta, hogy bár a szőlész-borász szakma és a hatóságok is kissé tétlenül álltak a betegséghez, nehéz lenne egyetlen felelőst találni a kérdésben: a klímaváltozás okozta "stressz" következtében legyengült szőlőn mostanra hatalmasodott el az eddig lappangó betegség. Mint mondja, a szőlőtermesztők kétféleképpen védekezhetnek.
A tanszékvezető szerint a tünetes tőkék karantén alá esnek, tehát kivágják őket. A kabócák ellen kötelező védekezés volt eddig is. Varga szerint annál többet egyelőre nem lehet tenni, mint hogy a beteg tőkéket kivágják, és a borászok nagyobb körültekintéssel, közösen lépnek fel a betegség ellen.
A fővároshoz közeli Etyek-Budai borvidéken a betegségre hajlamos szőlők közül elsősorban Chardonnay-t termesztenek. Ezen látványosan megjelenik a fertőzés. Más szőlőfajták, például az amerikai hibridek nem, vagy kevésbé mutatják az aranyszínű sárgaság jeleit, azonban az ilyen fajták vonzzák a legjobban a kabócákat.
Mint azt egy etyeki borász megmutatta nekünk: a tünetegyüttes összetett. Hernyák Tamás szerint a növények levele jóval a szüret előtt elkezd sárgulni. A levelek szélei befodrozódnak, és mivel nem fejlődnek ki teljesen, az egészséges levelekhez képest kisebbek maradnak. A hajtásokat is érdemes megfigyelni, mondja: tavasszal és nyáron gumiszerűek, könnyen hajlanak, és nem törnek el.
A borász hangsúlyozza: a mostani robbanás miatt nagy figyelmet kap a betegség, ezzel azonban már régóta együtt élnek. Szerinte az a legfontosabb, hogy féken tartsák a kórt terjesztő szőlőkabócát. A kabócaállományt úgy követik figyelemmel, hogy rovarcsapdákat helyeznek ki a szőlőbe, és meghatározott időközönként kézileg számolják össze a beleragadt állatokat.
Hernyák Tamás szerint is sokat számít a borászközösség összetartása. Etyeken ez működik: a szőlőbirtokosok egymást támogatva járják a dűlőket, hogy együtt ellenőrizzék a szomszédos telkeken sorakozó tőkéket.