NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyar régészek a polgárháború árnyékában

Magyar régészek a polgárháború árnyékában
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

“Egy ország műemlékeinek károsodása a nemzet lelkében és öntudatában is kárt tesz.”
Irina Bokova, az UNESCO igazgatója

Amikor hullanak a bombák és ropognak a fegyverek, az élet-halál harcban a szemben álló felek nemigen foglalkoznak a műemlékvédelemmel. A várak visszanyerik eredeti funkciójukat, búvóhellyé, erődítménnyé válnak, a törékeny romvárosok a tankok keltette földrengésben megrongálódnak, a múzeumokat kifosztják. Azt már tudjuk Szíriáról, hogy a több mint két éve tartó polgárháborúban több mint 93 ezren vesztek oda, de arról kevés szó esik, vajon a múlt felbecsülhetetlen értékű emlékei túlélik-e a harcokat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktató Major Balázs régész-arabista immár 15 éve kutat Szíriában. A Szíriai- Magyar Régészeti Misszió vezetőjeként a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori várának, Margatnak a feltárásával foglalkozik. Az erődítmény jövőjéről és az ásatás jelenlegi állásáról is kérdezte az Euronews.

Margat, a Közel-Kelet egyik legnagyobb lovagvára

2011. márciusában a konfliktus kiindulásának két gócpontja közül az egyik éppen a Margat vára alatt fekvő Banyasz városa volt – meséli a terület feltárásán munkálkodó csapat vezetője, Major Balázs.

A Közel-Kelet egyik legnagyobb lovagvárának ásatási koncesszióját 2006-ban nyerte el a magyar régész, korábbi szíriai munkái alapján. – 15 éve kezdtem a régészeti terepbejárásokat Szíriában. Ha dús vegetációval benőtt területen kell ismeretlen romokat felkutatni, akkor nincs az a modern technológia, ami helyettesíthetné ezt. Ennek során be kell kéredzkedni idegenek kertjébe, kérdezősködni, nem talált-e a földjében valamit, tud-e valahol ciszternanyílásról, faragott kövekről. Azt szoktam mondani, hogy a kutatásnak ez a formája a szíriai partvidéken 50 százalék régészet és 50 százalék pszichológia – mondja Major, aki így járta éveken át a kis hegyi falvakat a közel-keleti államban. Ekkor jött azonban a nagy felkérés.

- Amikor a szíriai kormány megnyitotta feltárásra Margat várát, és minket kértek fel a feltárásra, eleinte alig mertük elvállani ezt a komoly felelősséggel járó kutatást. De ott dolgozni óriási megtiszteltetés és egyben szakmai kihívás.

Szenzációs leletekre került fény

A magyar-szíriai csapat munkája során feltárt egy rendhagyó méretű és tudományos szenzációnak számító keresztes falképsorozatot a vár kápolnájában, amely többek közt a pokol érzékletes ábrázolása is. Ennek egyik különlegessége, hogy a kompozíció közepén – amely szokatlan módon a szentély mellett kapott helyet – egy latin püspök ücsörög egy nagy, lángokkal körülölelt üstben, mellette négy démonnal.

A freskóról bővebben a Múlt Kor történelmi portál cikkében olvashat.

Major Balázs mégis azt tartja az egyik legfontosabb eredménynek, hogy ásatásuknak köszönhetően létezik egy keresztes vár a Közel-Keleten, amelynek szinte az összes helyiségéről sikerült kideríteni, mire használták anno.

- Sikerült rekonstruálni az erődítésrendszer főbb építési periódusait és az ahhoz kapcsolódó helyiségeket, valamint sok leletet találtunk, mely az egykori életről hordoz fontos információkat. Mindehhez szükség volt egy multi- és interdiszciplináris csapatra, benne a régészek mellett építészek, geofizikusok, archeozoológusok (az állati csontok eredetét kutató tudósok), restaurátorok is dolgoztak. Az elmúlt években Margatban megfordult közel 120 magyar kutató és egyetemista mindegyike önkéntesként dolgozott. Komoly eredmény továbbá, hogy a margati munka nemcsak kutatás, hanem oktatási tevékenység is, magyar és szíriai hallgatók tucatjai fordulnak meg ott minden évben és dolgoznak együtt, tanulva egymástól – teszi hozzá a professzor.

A háború miatt sem hagyták abba a feltárást a magyarok

A csapat a harcok kitörésekor sem hagyta abba a terület feltárását. – Korábban évi három szezont vittünk végig, s amikor 2011 nyarára mind a 140 külföldi misszió távozott Szíriából a harcok miatt, mi maradtunk a szíriai kollégákkal és hallgatókkal.

Azon a nyáron 45-en ástak tovább Margatban, majd egy kisebb magyar kutatógárdával októberben is kimentek. A csapat vezetője elmondta: a főszezon nyáron van, amikor a jó idő garantáltan több hónapig tart, s amellett, hogy nem kell tartani esőtől, a többségében egyetemi szakemberek és hallgatók is ilyenkor érnek rá leginkább. A tavaszi szünetben a terepbejáráson; az esős télen, amikor kevés a fény, az építészeti felmérésen és az anyagfeldolgozáson van a hangsúly.

Major Balázs a nehézségek ellenére továbbra is kijár Szíriába, de a harcok súlyosbodását követően már csak egyedül. A munkák során ritkán volt kritikus a helyzet, de egyszer, amikor a misszióvezető éppen az elárvult macskát etette a várban, négy teljesen idegen fegyveres férfi jelent meg a kapu előtt. Megpróbálták igazoltatni a régészt, de miután ő felvilágosította őket arról, hogy a magyarok már hosszú ideje itt dolgoznak, de hozzájuk még egyszer sem volt szerencséjük, ezért ha szeretnék, körbevezeti őket, a fegyveresek eloldalogtak.

Margat környéke és a tengerparti régió korábban Szíria legbékésebb területei közé tartoztak. A vár feltárásán munkálkodó misszió jövője nagyrészt attól függ, hogy fogadják- e továbbra is őket a polgárháborús körülmények között, és lesz-e elég anyagi forrásuk a munka folytatására. – A csapat minden tagja nagyon szereti Szíriát, mindenki visszavágyik, hívogatnak, mikor jöhetnek már ők is –mondja Major, aki szerint a vár addig biztonságban van, amíg a harcok nem terjednek át a partvidékre.

Van, ahol markolókkal szedik fel a mozaikokat

HIRDETÉS

A világ más részein a forradalom nem kíméli a műkincseket. Afganisztánban és Maliban előfordult, hogy szélsőséges iszlamisták szobrokat és kéziratokat pusztítottak el. A magyar régész szerint erre Szíriában is van esély, még ha a szíriai alapvetően egy nagyon nyitott, kultúra- és vendégszerető nép is.

- Többnyire olyan esetekről tudunk, ahol egy műemlék azért sérült meg, mert harcok folytak a közelében vagy benne, s gyakori, hogy az állami fennhatóság és ellenőrzés alól kikerült területeken is kifosztják a múzeumokat, szabadon fosztogatják a régészeti lelőhelyeket. Az illegális kincskeresés ellen korábban is komoly harcot folytattak a hatóságok, ami a Közel-Kelet egyik leggazdagabb régiójában nem meglepő – szögezi le. – A háború következtében azonban óriási lett a nyomor és a munkanélküliség, és van, ahol kanalas markolókkal járják a romterületet, így kutatnak a kincsek után ott, ahol minden felügyelet megszűnt. Εlőfordult, hogy minket is fegyveresek fogadtak a terepbejárás közben.

Képgaléria a Szíriai- Magyar Misszió képeivel

  • A vár keleti teraszrendszere feltárás közben

  • Margat déli irányból

HIRDETÉS
  • A várhegy felmérése

  • Munka a középkori falképeken

  • Restaurált középkori edények

  • A freskó egy részlete: jelenet a pokolból

  • A várnak gyönyörű a fekvése

HIRDETÉS
  • Számítógépes tömbrekonstrukció

  • A misszió macskája

Veszélyben a világörökség

Az UNESCO június 25-én veszélyeztetetté nyilvánította a szíriai világörökségi helyszíneket, hogy felhívja a figyelmet arra a fenyegetésre, amelyet a fegyveres konfliktus jelent a műemlékekre.

HIRDETÉS

Major szerint viszonylagos biztonságban csak azok a világörökségi helyszínek vannak, amelyek közelébe még nem értek el a heves harcok, vagy már véget értek a környékükön. A régész elmondta, a műemlékeket, régészeti lelőhelyeket a “hivatalos” hadműveletek mellett komolyan sújtják a gombamód elszaporodott milíciák, különböző hadurak vezette fegyveres csoportok és a szabadon garázdálkodó magánzó fosztogatók is. És amikor a túlélésről van szó, keveseket érdekel, hogy a világhírű aleppói citadellát lövik-e épp, vagy mást.

A legsúlyosabb harcok éppen Aleppóban zajlanak jelenleg is- már alig találni épen maradt épületet a világ egyik legrégebben lakott településén, ahol egyedülállóan jelennek meg a középkori arab építészet jellegzetességei. Az óváros korábban is sok találatot kapott, nagymecsetének 12. századi minaretje idén áprilisban omlott porrá.

A kormányerők szerint a lázadók a felelősek a pusztításért

A lázadók szerint azonban a rezsim tehet a minaret leomlásáról

Múlt év októberében Aleppo középkori piaca – amelyet a világ legnagyobb fedett vásártereként tartanak számon – szenvedett óriási károkat a szíriai hadsereg és az Aszad-ellenes lázadó csoportok összecsapásaiban.

HIRDETÉS

Az ókorban csak Shámnak nevezett Damaszkuszra is átterjedtek a harcok – mindennapossá váltak a bombatámadások, az óváros több része megrongálódott már. A kormányerők a lázadókat, míg az ellenzék a kormányt hibáztatja a kulturális örökség pusztulásáért.

Videó Damaszkuszról, amikor még teljes fényében tündökölt:

A „Sivatag Menyasszonyaként” emlegetett, római kori épületekkel büszkélkedő Palmyra romváros, amely a háború előtt Szíria legfontosabb turistalátványosságai közé tartozott, szintén erősen megrongálódott a harcokban. A hírek szerint a múzeumot kifosztották és a katonai bázisként használt fellegvár súlyos károkat szenvedett az elhúzódó lövöldözésben.

Videó Palmyráról:

Boszra római kori óvárosában is károk keletkeztek a páncélozott járművek miatt. A 12. századi legendás keresztes vár, az úgynevezett Szaladin vára egyelőre még megmenekült, de mivel a harcokhoz közel található, így szintén felkerült a veszélyeztetett műemlékek listájára.

HIRDETÉS

A legismertebb keresztes vár, a csaknem ezer éves Krak des Chevaliers sem úszta meg : véres harcok dúltak itt 2012 júliusában: tűzpárbaj alakult ki a várat katonai bázisként használó felkelők, és az őket onnan kifüstölni szándékozó kormányerők között. A hadsereg katonái tüzérséggel lőtték a várhoz vezető utat, amelyen valóságos kráterek alakultak ki, de a lázadók fegyverei is nagy pusztítást okoztak.

A Krak vára körüli harcok

Névjegy

Major Balázs
Születési idő: 1975. június 6.

Iskolák

2003-2008 Cardiff University, School of History and Archaeology – PhD
1999-2000 Damaszkuszi Egyetem Régészeti Tanszék
1993-2004 ELTE BTK Történettudományi Intézet
1996-2003 ELTE BTK Régészettudományi Intézet – Középkori Régészet Tanszék
1993-2000 ELTE BTK Sémi Filológiai és Arab Tanszék

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Damaszkuszban hajtott végre rakétacsapást Izrael, legalább ketten meghaltak

Rakétákat lőtt Izrael Damaszkuszra, az iráni Forradalmi Gárda emberei haltak meg a csapásban

Izrael célzott csapásokat mér az Iránhoz kötődő fegyverszállítmányokra Szíriában