Ukrajna és Szíria hivatalosan is helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 25-én, miután az ENSZ Közgyűlésén találkozott szíriai kollégájával, Ahmed es-Sharaával.
HIRDETÉS
Kijev 2022 júniusában szakította meg a kapcsolatokat Damaszkusszal, miután a véreskezű Moszkva-barát Bassár el-Aszád rezsim elismerte az oroszok által megszállt Donyeck és Luhanszk régiókat „függetlenként”.
Ezt megelőzően, még az ukrajnai háború előtt a világ több országa akkor fagyasztotta be a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal vagy hívta vissza nagyköveteit (így Magyarország is), miután világossá vált, hogy a diktátor mérgesgázokkal és vegyifegyverekkel támadt az ellene tüntető tömegekre a szíriai polgárháború során. Az országot az Arab Liga is kizárta egy időre a soraiból.
Egyszerűbb felsorolni azoknak az országoknak a körét, akik ezt nem tették meg, így Oroszország, Kína, Észak-Korea, Fehéroroszország, Irán, Venezuela, azaz többnyire az önkényuralmi rendszerek.
Maga Oroszország katonailag is beavatkozott a szíriai polgárháborúba 2015-ben, és Szergej Szurovikin vezérezredes parancsnoksága alatt terrorbombázásokkal szilárdította meg Aszád hatalmát. A „damaszkuszi mészáros” műveletei mintegy négyezer polgári áldozattal jártak.
Aszád uralmának átmeneti visszaerősödése 2024 végéig tartott. Az iszlamista múltú új vezető török segítséggel és viharsebes műveletekkel döntötte meg Aszád hatalmát, aki ezután Moszkvába menekült, ahol jelenleg is tartózkodik, de nem ad magáról híreket.
Ezután kezdett olvadni a jég Kijev és Damaszkusz között
Aszad bukása után szinte azonnal megjelent Szíriában az ukrán külügyminiszter, majd intenzív tárgyalások kezdődtek a kapcsolatok helyreállításáról. Az ENSZ most befejeződő ülésszakán es-Sharaa jelenléte és beszéde hat évtized után az első alkalom volt, hogy egy szíriai vezető a világszervezet porondjára lépett. Ibrahim Olabi, Szíria új ENSZ-nagykövete ezt okkal nevezte „történelmi pillanatnak”.
Még lengenek gyanúk az új damaszkuszi vezetés körül, hogy nem tervezi-e egy iszlamista rezsim felállítását, és képes lesz-e megfékezni az országban tomboló fegyveres sejteket, amelyek a keresztény és drúz lakosság ellen követtek el brutális terrorcselekményeket a tavasz során. A damaszkuszi kormány csapásai alatt azonban ezek a bandák szétszéledi látszanak, ami megnyugtató hatással van a külföldi partnerekre.
Ugyanakkor mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió lazítani kezdett a Szíriára nehezedő nyomáson, és abban bízik, hogy a stratégiai fekvésű ország pacifikálása enyhíthet a közel-keleti válságon.
Izrael is fokozott figyelemmel követi az új kormányzat tevékenységét, és fenntartja magának a jogot, hogy katonai eszközökkel akadályozza meg Damaszkusz esetleges kísérleteit a Golan-fennsík vagy a libanoni pozíciók visszanyerésére. Az utóbbi hetekben a régióban nyugalom uralkodott, legalábbis a korábbi időkhöz képest.
Oroszország is igyekszik kapcsolatot építeni es-Sharaa kormányzatával, mivel Aszád bukása után ingataggá vált Moszkva szíriai katonai pozíciója. Putyin elnöknek ez azért fontos, mert jelenleg egyedül a szíriai haditengerészeti bázisok nyújtanak számára hajózási lehetőséget a melegtengerek felé, valamint logisztikai támaszpontot Afrika irányába.
Nemzetközi tekintetben és Európa számára is a szíriai enyhülés és stabilitás azért fontos, mert a Közel-Kelet felől, főként Katarból induló tervezett nagy gázvezetéknek Szírián keresztül kell áthaladnia. Ez a szállítási rendszer Izraelnek is érdeke, tekintve a mediterán medencében feltárt új gázmezőit, amelyet becsatornázhatna az új vezetékbe.
Zelenszkij szerdán az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében kijelentette, hogy Szíria erősebb nemzetközi támogatást érdemel, és hogy Damaszkusznak továbbra is a bénító gazdasági szankciók enyhítéséért kell folyamodnia.
A megfigyelők kiemelik, hogy a két vezető megállapodása nem jelent valamiféle orosz-ellenes szövetséget, viszont egy terhet bizonyosan levesz Zelenszkij elnök válláról.