Szöul közölte, hogy a kalózok nemrég távolabb merészkedtek a szomáliai partoktól, és járőrgépet küldene az Ománnál hajózó kereskedelmi hajók védelmére, miközben kimarad a folyamatban lévő iráni háborúból.
A védelmi minisztérium csütörtöki közlése szerint Dél-Korea a szomáliai partoknál tapasztalt kalóztevékenység növekedése után azt tervezi, hogy haditengerészeti járőrözését az Ádeni-öböl térségéből kiterjeszti az Ománhoz közeli vizekre is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A haditengerészet Cheonghae-egysége 2009 óta kíséri a kereskedelmi hajókat Szomália partjainál. A tervek szerint a jövőben Duqm közelében is járőrözne, ez egy ománi kikötő, nagyjából 650 kilométerre a Hormuzi-szorostól.
A járőrözés a szoroson kívül maradna, és az egység továbbra is dél-koreai parancsnokság alatt működne.
A dél-koreai védelmi minisztérium közlése szerint az idén eddig 36 kalóztámadást jelentettek a szomáliai partoknál, szemben a 2025 egészében regisztrált 11 esettel.
A minisztérium szerint a kalózok egyre messzebbre, Omán irányába merészkedtek, mivel a nemzetközi haditengerészeti erők a Vörös-tengerre és Hormuz térségébe összpontosították figyelmüket.
A haditengerészet egy P-8A Poseidon típusú járőrgépet, egy tűzszerész egységet és személyzet nélküli eszközöket küldene a tengeri aknák felszámolására. A terv szerint a személyi állomány felső határát 320-ról 395-re emelnék.
A haditengerészet jelenlegi mandátuma december 31-én jár le. A miniszterhelyettesek csütörtökön támogatták a tervet, amelyet a kabinet várhatóan a jövő héten tárgyal meg.
Ha a kabinet és I Dzsemjong elnök jóváhagyja, a Nemzetgyűlés szavaz majd arról, hogy kibővítsék-e a járőrözési területet, és meghosszabbítsák-e a missziót 2027. december 31-ig.
Miért fontos Hormuz Dél-Korea számára
Dél-Korea kőolajának mintegy 70 százalékát a Közel-Keletről szerezte be 2025-ben. Az ipari minisztérium adatai szerint ennek az olajnak a nagy része a Hormuzi-szoroson haladt át.
Donald Trump amerikai elnök bírálta Szöult az Iránnal vívott háborúhoz nyújtott, szerinte elégtelen támogatás miatt. I szeptemberben azt mondta, Dél-Koreának kötelessége megvédeni állampolgárait, kereskedelmi hajóit és olajszállítmányait, ugyanakkor kizárta olyan erők telepítését, amely az országot belesodorhatná a háborúba.
Szöul támogat egy brit és francia vezetésű tervet, amely a kereskedelmi hajók védelmét és az aknamentesítést szolgálná a szorosban, amint azt a körülmények lehetővé teszik.
A védelmi minisztérium közölte, hogy az aknamentesítő felszerelés ománi vizekre küldése olyan tapasztalatot adna a dél-koreai legénységeknek, amelyet egy jövőbeli művelet során hasznosíthatnak.
Egy dél-koreai védelmi tisztviselő a Yonhap hírügynökségnek azt mondta, Szöul beleegyezett, hogy felkérés esetén részt vesz, ha a háború véget ér, vagy ha Washington és Teherán olyan megállapodást köt, amely lehetővé teszi a legénységek biztonságos működését. Bármilyen, a szoroson belüli telepítéshez azonban továbbra is a parlament jóváhagyására lenne szükség.