Az Európai Unió tagállamai új szankciók elfogadásában állapodtak meg a palesztinokkal szemben erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel és szélsőséges szervezetekkel, valamint a Hamász iszlamista terrorszervezet vezető tisztségviselőivel szemben - közölte az uniós külügyi főképviselő Brüsszelben.
Az új magyar kormány zöld utat adott a régóta tervezgetett uniós lépésnek, így a jövőben az EU szankcionálni fogja azokat az izraeli telepeseket, akik túl erőszakosan lépnek fel a ciszjordániai palesztinokkal szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a brüsszeli külügyminiszteri találkozó után azt mondta:
„Ma politikai megállapodás született arról, hogy szankciókat vezetünk be szélsőséges izraeli telepesek és bizonyos szervezetek ellen. Ezzel sikerült áttörnünk azt a politikai patthelyzetet, amely hosszú ideje akadályozta a döntést. Az erőszaknak és a szélsőségességnek következményei vannak.”
Kallas korábban az X-en azt is közölte, hogy a szankciók – például vagyonbefagyasztás és utazási tilalom – a Hamász egyes tagjaira is vonatkozni fognak. Több uniós ország előre jelezte, hogy csak akkor támogatja a csomagot, ha az az iszlamistákat is sújtja. Ez viszont valahol még sértőbb az izraeli vezetés számára, hiszen a döntés egy lapon említi a zsidó telepeseket és a dzsihádistákat.
A döntés hátterében az áll, hogy az ENSZ emberi jogi szóvivője szerint Izrael jogellenesen terjeszkedik Ciszjordániában. Az elmúlt két hónapban a vitatott hovatartozású területen számtalan alkalommal támadás érte a palesztin civileket.
Az EU korábban is vezetett be szankciókat erőszakos izraeli telepesek ellen. Tavaly öt személyt és három szervezetet büntettek meg „a palesztinokkal szembeni súlyos és rendszeres emberi jogi visszaélések” miatt. Köztük volt Moshe Sharvit is a Jordán-völgyből, akinek erőszakos akciói az október 7-i terrortámadások után jelentősen felerősödtek.
Az újabb szankciókat korábban Orbán Viktor miniszterelnök blokkolta, mert fenn akarta tartani Magyarország jó kapcsolatát Izraellel. Az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter azonban – aki múlt szombaton lépett hivatalba – jelezte, hogy támogatni fogja a széles körben támogatott uniós szankciós csomagot.
A nemzetközi jog szerint minden izraeli telep illegálisnak számít. A Nemzetközi Bíróság korábban úgy fogalmazott, hogy Izrael folyamatos jelenléte a megszállt palesztin területeken „jogellenes”.
Izrael az utóbbi időben több olyan intézkedést is bevezetett, amely erősíti ellenőrzését Ciszjordánia felett. Például központosította és szigorította a tulajdonszerzést, az építési engedélyek kiadását. Kritikusok szerint ezek a rendeletek mind a palesztin lakosok ellen vannak, és sértik az 1993-as oslói békefolyamat megállapodásait.
Egyes tagállamoknak ez sem elég
Az EU nemcsak a telepesek elleni szankciókat vizsgálja, hanem más lehetőségeket is Izraellel szemben. Felmerült például a telepekről származó termékek importjának betiltása vagy olyan magas vámok kivetése, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítenék a kereskedelmet. Ezeket az intézkedéseket azonban nehéz lenne elfogadni, mert teljes egyhangúságra vagy minősített többségre lenne szükség az EU-tagállamok között.
Több ország – például Spanyolország, Írország és Szlovénia – ennél is keményebb fellépést sürget. Ezek az államok azt szeretnék, hogy az EU függessze fel Izraellel kötött társulási megállapodását, vagy vezessen be szankciókat Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich szélsőjobboldali izraeli miniszterek ellen.
Ehhez azonban szintén széles körű támogatás kellene, amit több ország – köztük Németország és Olaszország – egyelőre nem hajlandó megadni.
Gideon Sa’ar izraeli külügyminiszter hétfőn „önkényesnek” nevezte az uniós döntést. Szerinte igazságtalan izraeli állampolgárokat és szervezeteket szankcionálni „politikai nézeteik miatt, minden valós jogalap nélkül”.
„Izrael mindig is kiállt, most is kiáll, és ezután is ki fog állni amellett, hogy a zsidóknak joguk van a történelmi hazájukat visszafoglalni” – írta Sa’ar. Szerinte „egyetlen más népnek sincs olyan dokumentált és történelmileg folyamatos joga a földjéhez, mint a zsidó népnek Izrael földjéhez”.
A külügyminiszterek napirendre vették Iránt, Szíriát és Ukrajnát is
Kaja Kallas ezen kívül közölte azt is, hogy a szakminiszterek Iránnal szembeni szankciók bevezetéséről állapodtak meg azok elszámoltatására, akik felelősek a hajózás szabadságának akadályozásáért a Hormuzi-szorosban.
Emellett egyetértettek a szíriai belügyminiszterrel és a védelmi miniszterrel szembeni szankciók feloldásában is. A miniszterek döntöttek továbbá a Bassár al-Aszad szíriai elnök vezetése alatt részben felfüggesztett együttműködési megállapodás teljes újraindításáról, ami - szavai szerint - fontos lépés az EU és Szíria közötti kapcsolatok normalizálódásában.
Ukrajnával kapcsolatban Kallas azt mondta, számos jel utal arra, hogy "a háború dinamikája változóban van". Ukrajna sokkal jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt volt, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig "gyengébb, mint valaha" - hívta fel a figyelmet Kallas, majd hozzátette: az EU mindig is támogatta az igazságos és tartós béke elérésére irányuló törekvéseket, de - mint kiemelte - nem lehet igazságos és tartós béke Oroszország elszámoltathatósága nélkül.
Utalva arra, hogy az EU, Ukrajna és Kanada konferenciát tart hétfőn az Oroszország által elhurcolt ukrán gyermekek hazasegítése érdekében, Kallas kijelentette: a gyermekek elrablása szándékos orosz támadást jelent Ukrajna jövője ellen. A főképviselő kiemelte az Ukrajna által "a legnehezebb körülmények között" hozott "figyelemre méltó" reformintézkedéseket, ami véleménye szerint azt jelenti, hogy már a nyár előtt "meg kell nyitni" a csatlakozási tárgyalások összes fejezetét Ukrajnával. Ukrajna uniós felvétele nem jótékonyság, hanem "befektetés a saját biztonságunkba", valamint azt az üzenetet hordozza, hogy Ukrajna európai jövője fontosabb Európa számára, mint Ukrajna pusztulása Oroszországnak.
Egy, az EU immár 21. Oroszországgal szemben bevezetni tervezett szankciós csomagjára utaló kérdésre válaszolva Kallas közölte: a megszorító intézkedések a tervek szerint az orosz katonai ipari komplexumot célozzák majd, valamint további szigorításokat tartalmaznak majd az eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta hajóival szemben. Ezzel az intézkedéssel az EU megfoszthatja Oroszországot a háború finanszírozásának forrásaitól - mondta az uniós diplomácia vezetője.