A képen látható észak-koreai hadifoglyokat az ukrán erők fogták el még tavaly év elején, miután több ezer honfitársukkal együtt vetették be őket Ukrajna Oroszország elleni háborújának támogatására.
Lee Jae-myung dél-koreai elnök pénteken közölte, hogy Szöul „további lépéseket” tesz, ha Ukrajna nem kér nyilvánosan bocsánatot azért, amit ő az észak-koreai hadifoglyok Dél-Koreába szállításának egyoldalú nyilvánosságra hozatalának nevezett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szöul keményen tiltakozott amiatt, hogy Ukrajna nyilvánosságra hozta két, Oroszország oldalán harcolva foglyul ejtett katona átadását, arra figyelmeztetve, hogy családtagjaikat célkeresztbe állíthatja Phenjan.
Észak-Korea köztudottan megtorolja a dezertálást a szökevényekkel és családjaikkal szemben.
A két hadifogoly beazonosítható, mivel még Délre érkezésük előtt dél-koreai sajtóorgánumok is lefényképezték őket.
A hadifoglyokat az ukrán erők fogták el tavaly év elején, miután több ezer észak-koreai katonával együtt vezényelték őket Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására, gazdasági és katonai segítségért cserébe Phenjan számára.
Nem sokkal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten az ENSZ-ben mondott beszédében nyilvánosságra hozta az átadást, Lee rosszallásának adott hangot, Szöul pedig azt hangoztatta, hogy a hadifoglyok hozzátartozóinak védelme érdekében kulcsfontosságú a titoktartás.
Szöul ezt követően hivatalos bocsánatkérést követelt Ukrajnától, mondván, hogy a két fél a konzultációk során „egyértelmű megállapodásra” jutott az átadás titokban tartásáról.
„Ha Ukrajna továbbra sem hajlandó elismerni a tényeket és nyilvánosan bocsánatot kérni, további lépéseket teszünk” – mondta pénteken a dél-koreai elnök, aki azzal vádolta Kijevet, hogy „hazugnak” próbálja beállítani.
„Ez a Koreai Köztársaság és népe méltóságát érintő ügy, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni” – írta Lee az X-en.
Szakértők szerint dél-koreai szemszögből a hadifoglyok átadásának titokban tartása részben Ukrajna érdekét is szolgálhatta, mivel az ügy nyilvánosságra hozatala bonyolíthatta volna Kijev saját fogolycseréit Oroszországgal.
A dél-koreai belpolitikában ugyanakkor Szöul megközelítése „problémásnak bizonyulhat” – mondta Sin Jul, a Myongji Egyetem politológus professzora –, tekintettel a jelenlegi kormányzat Észak-Koreával szembeni békülékeny politikájára.
„A kormány gyorsan lépett ebben, az Ukrajnát érintő ügyben, miközben rendkívüli óvatosságot tanúsít az észak-koreai akna-incidenssel kapcsolatban (amelyben dél-koreai katonák sebesültek meg). Ez az ellentét mély elégedetlenséget válthat ki a közvéleményben.”
Diplomáciai félreértés
Lee pénteken utalt egy interjúra, amelyet Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel készített az RBC-Ukraine és több más ukrán médium, és amelyet csütörtökön tettek közzé.
Szibiha azt mondta, ő „nem nevezné incidensnek” az esetet, inkább „diplomáciai félreértésként” írta le.
„Dél-Korea fontos ország számunkra. Nagyon bízom abban, hogy megmarad a lendület, folytatódik az együttműködés, és kézzelfogható eredményeket érünk el velük – amit egyébként már most is látunk” – fogalmazott.
Szöul hírszerző ügynöksége szerint Zelenszkij azért hozhatta nyilvánosságra az észak-koreai katonák átadását, hogy erősítse a dél-koreai közvélemény támogatását Szöul Ukrajnának nyújtott fegyverszállításaihoz – mondta egy törvényhozó szerdán.
Dél-Korea az elmúlt években jelentős fegyverexportőrré vált, különösen Oroszország 2022 eleji, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta, többek között egy többmilliárd dolláros fegyverüzleten keresztül Lengyelországgal.
Szöul ugyanakkor továbbra is tartózkodik attól, hogy halálos fegyvereket szállítson Kijevnek, hivatkozva régi gyakorlatára, miszerint nem lát el fegyverrel aktív fegyveres konfliktusokban érintett országokat.