A rendelet egy olyan holdingtársaságba utalta a JTI négy gyárát, így mintegy 4000 alkalmazottját és az orosz cigarettapiac nagyjából 40%-át, amely kapcsolatban áll az orosz állammal. A legutóbbi lefoglalás a Nestlé, az Auchan, a Leroy Merlin és a Metro hasonló ügyeit követi.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön állami ellenőrzés alá vonta a Japan Tobacco International (JTI) oroszországi tevékenységét, elrendelte gyárai átruházását az államhoz kötődő AO Promislennije aktyivi holdingtársaságra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az intézkedés a JTI szentpétervári, rosztovi, illetve a Lipecki és a Leningrádi Területen található gyárait érinti.
A vállalat mintegy négyezer embert foglalkoztat Oroszországban, és az orosz cigarettapiac körülbelül 40 százalékát tartja kézben, így az ország legnagyobb gyártójának számít.
Oroszországi termékkínálata a nemzetközi Winston, Glamour, Camel, LD és Sobranie márkákat, valamint a hazai Pjotr I, Russzkij Sztil és Donszkoj Tabak márkákat foglalja magában.
A genfi központú JTI 1999-ben lépett be az orosz piacra, és 2018-ban felvásárolta a helyi Donszkoj Tabak gyártót.
A JT Group több mint 20 év alatt 4,6 milliárd dollárt fektetett oroszországi tevékenységébe, a vállalat 2025 novemberében frissített profilja szerint.
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után a cég nem vonult ki az országból, de felfüggesztette az új beruházásokat, nem fektetett be az oroszországi termelésbe és marketingbe.
Az államosítás azután következett be, hogy Oroszország múlt hónapban kémkedés vádjával őrizetbe vette Juki Imai újságírót, a japán Hokkaido Shimbun napilap munkatársát.
Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta Tokiót, hogy rendszeresen újságírókat használ fel hírszerzési információk gyűjtésére az országon belül. Japán visszautasította a vádat.
Japánnak régóta vitája van Oroszországgal a csendes-óceáni Cusima-szigetek miatt, emellett csatlakozott néhány nyugati szankcióhoz, amelyek az Ukrajnában zajló teljes körű orosz invázióval állnak kapcsolatban.
A JTI oroszországi üzemeinek államosítását több hasonló eset előzte meg. Több európai vállalat oroszországi eszközeit adták állami kézbe ugyanilyen mechanizmus révén, így a svájci Nestlé élelmiszercsoportéit, a francia Auchan és Leroy Merlin kiskereskedelmi láncokéit, valamint a német Metro áruházlánc ottani eszközeit is.
Moszkva azzal indokolta az eljárást, hogy az válasz a 2022-es invázió után bevezetett szankciókra.
A „barátságtalannak” minősített államokból származó vállalatokra bevezetett korlátozások közé tartoznak az osztalékfizetés plafonjai, amelyek az Oroszországban keletkezett nyereséget az országon belül tartják, valamint a jelentős díjak az oroszországi üzleti eszközök értékesítése után.
Putyin október 1-jén közölte, hogy a mechanizmus lehetővé teszi Oroszország számára, hogy megtorló intézkedéseket készítsen elő az esetleges jövőbeli, külföldi orosz vagyon-államosításokra, miközben nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a tulajdonjogot visszaadják a korábbi tulajdonosoknak, ha „javulnának a feltételek”.
A külső irányítás, amit bevezetnek a külföldi cégek államosított eszközei esetében, azt jelenti, hogy az államhoz kötődő adminisztrátorokat neveznek ki egy vállalat oroszországi eszközeinek irányítására a külföldi tulajdonos beleegyezése vagy kártalanítása nélkül, és a tényleges ellenőrzés az orosz államhoz kerül, függetlenül attól, ki marad a névleges tulajdonos.