Szöul szerint Kijev azzal, hogy nyilvánosságra hozta két észak-koreai fogoly hazatoloncolását, veszélybe sodorta családtagjaikat Észak-Koreában, ahol az ellenség fogságába esők rokonait büntetik.
Dél-Korea szerdán visszahívta ukrajnai nagykövetét, miután Kijev nyilvánosságra hozta, hogy hazaszállítottak két észak-koreai hadifoglyot, újabb fejezetet nyitva ezzel a két ország közötti nyilvános vitában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szöul külügyminisztériuma közölte, hogy visszarendelte Park Ki-chan nagykövetet, arra hivatkozva, hogy a fogolyátadás részleteit engedély nélkül hozták nyilvánosságra.
A tárca közölte, bízik abban, hogy a fennmaradó vitás kérdéseket folytatódó egyeztetésekkel sikerül rendezni, és hangsúlyozta, hogy a dél-koreai nagykövetség Kijevben továbbra is nyitva marad.
A vita szeptember 23-án robbant ki, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén kijelentette, hogy hazaszállították azokat az észak-koreai katonákat, akiket Oroszország oldalán harcolva ejtettek foglyul.
Szöul szerint a nyilvánosságra hozatal veszélybe sodorta a katonák Észak-Koreában élő családtagjait, ahol a rezsim köztudottan megbünteti a szökött vagy ellenséges kézre került katonák hozzátartozóit.
Ukrajna visszautasította a vádakat. Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Lytvyn szeptember végén azt mondta, nem létezett titoktartási megállapodás.
„Nem volt ilyen megállapodás, ez nem igaz. Ráadásul helytelen lenne eltitkolni, mi történik egyes foglyokkal” – írta a közösségi oldalakon.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter diplomáciai félreértésnek nevezte az ügyet, és reményét fejezte ki a gyors rendezésben.
Lee Jae-myung dél-koreai elnök korábban „további intézkedéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kijev nem ismeri el, hogy megsértette a titoktartási megállapodást, és nem kér nyilvánosan bocsánatot.
Kedden Cho Hyun dél-koreai külügyminiszter közölte, hogy Szöul bocsánatkérést kapott Ukrajnától, de ez elmaradt az ország elvárásaitól.
Az Oroszországba irányuló olajszállítások tovább bonyolítják a helyzetet
Beszámolók szerint dél-koreai kikötőkből júliusban és augusztusban több mint 176 ezer tonna fűtőolajat, főként gázolajat szállítottak Oroszországba, a The Guardian által közzétett kikötői dokumentumok és hajókövetési adatok alapján.
A jelentések szerint hét tartályhajó – közülük három brit és uniós szankciók hatálya alá tartozik – összesen 14 utat tett meg a két hónap alatt.
Vladiszlav Vlaszjuk, az ukrán elnök szankciós politikáért felelős megbízottja szerint az időzítés nem véletlen.
„Ezek a szállítmányok pontosan akkor kezdődtek, amikor az ukrán csapások az orosz olajfinomítókra csökkentették a feldolgozott mennyiséget, és üzemanyaghiányt okoztak az Oroszországi Föderációban. Más szóval, a Dél-Koreából érkező import ténylegesen segített Oroszországnak ellensúlyozni saját finomítókapacitásának kiesését” – írta a közösségi médiában.
Kijev reakciója annak ellenére érkezett, hogy Szöul csatlakozott ahhoz az országcsoporthoz, amely Oroszország 2022 eleji, teljes körű ukrajnai inváziója után szigorúbb exportkorlátozásokat vezetett be Moszkvával szemben.
2024-ben Dél-Korea több mint 1400 tételre bővítette az ellenőrzött termékek listáját, és szigorította a korlátozásokat az úgynevezett Common High Priority Itemsre, vagyis azokra az alkatrészekre, amelyeket Oroszország harmadik országokon keresztül szerez be rakétákhoz, drónokhoz és egyéb fegyverekhez.
Szöul orosz hajók, vállalatok és magánszemélyek ellen is szankciókat vezetett be, akik részt vesznek az Észak-Koreával folytatott katonai együttműködésben.
A beszámolókra reagálva Dél-Korea külügyminisztériuma közölte, hogy Szöul „támogatja és aktívan segíti azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek célja az ukrajnai háború befejezése és a béke helyreállítása”.
A tárca nem kívánta kommentálni a konkrét szállítmányokat vagy a szankciók sújtotta hajók érkezését, hangsúlyozva, hogy az ország szigorúan betartja a saját Oroszországgal szembeni exportellenőrzési intézkedéseit.