Az amerikai jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 3,75-4,00 százalékra emelte az irányadó dollárkamat célsávját.
Kevin Warsh első jegybanki döntésével látványosan eltávolodott Donald Trump amerikai elnöktől, ráadásul a teljes bizottság kiállt mellette.
A mostani volt az első kamatemelés 2023 óta. Az irányadó kamatsáv öt előző, egymást követő ülésen maradt változatlan. A Fed legutóbb tavaly decemberben 25 bázisponttal csökkentette a kamatot. A kamatemelés egyhangú döntéssel született Kevin Warsh Fed-elnök vezetése alatt, aki május végén lépett hivatalba.
A jegybank közleménye szerint a mostani lépés elősegíti az infláció gyorsabb visszatérését a Fed 2 százalékos céljához. A Federal Open Market Committee (FOMC) közleménye a döntést a tartósan magas inflációval, valamint az iráni háborúval összefüggő energiapiaci sokk gazdasági hatásaival indokolta. Az indoklás szerint az amerikai gazdaság továbbra is szilárd ütemben bővül, a belföldi kereslet ellenállónak bizonyult, a termelékenység növekedése erős, a beruházások élénkek, miközben a munkaerőpiac változatlanul stabil. A döntéshozók ugyanakkor kiemelték, hogy az infláció továbbra is magas.
A friss negyedéves előrejelzések alapján a Fed döntéshozóinak többsége további kamatemelést tart szükségesnek még az idén. A kamatpályáról előrejelzést benyújtó 18 döntéshozó közül 16 legalább egy újabb, 25 bázispontos emelést vár 2026 végéig. A medián prognózis szerint az irányadó kamatsáv az év végére 4,00-4,25 százalékra emelkedhet, és 2027 végén is ezen a szinten maradhat. Ez érdemi változás a júniusi előrejelzéshez képest, amikor a Fed döntéshozói még egy idei kamatemelést és 2027-re egy hasonló mértékű kamatcsökkentést valószínűsítettek. Az új prognózis szerint a kamatláb csökkenése csak 2028-ban kezdődhet meg, míg 2029-ben 3,50-3,75 százalék közötti szintre mérséklődhet.
A gazdasági előrejelzésekben a Fed felfelé módosította inflációs várakozásait. A személyes fogyasztási kiadások árindexével (PCE) mért infláció idei medián előrejelzése 3,7 százalékra emelkedett a júniusi 3,6 százalékról. A döntéshozók továbbra is 2,3 százalékos inflációt várnak 2027-re, míg 2028-ra 2,1 százalékot valószínűsítenek a korábbi 2,0 százalék helyett. A Fed várakozásai szerint az infláció csak 2029-ben térhet vissza a 2 százalékos célhoz. Ez egyéves csúszás a júniusi prognózishoz képest, amely még 2028-ra jelezte a cél elérését.
A növekedési és foglalkoztatási kilátások ugyanakkor kissé javultak. Az amerikai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzést 2,2 százalékról 2,3 százalékra emelték, míg a munkanélküliségi ráta év végi várakozását 4,3 százalékról 4,1 százalékra csökkentették. A Fed 2029-ig lényegében változatlan, 4,1 százalékos munkanélküliséggel számol. A hosszabb távú kamatszintre vonatkozó becslést szintén emelték: a döntéshozók medián várakozása szerint a hosszú távú szövetségi alapkamatszint 3,2 százalék lehet a júniusi 3,1 százalék helyett.
A Fed közleményéből kikerült az a korábbi megfogalmazás, amely a magas inflációt elsősorban kínálati zavarokkal és az energiaszektor problémáival magyarázta. Elemzők szerint ez arra utal, hogy a jegybank egyre inkább széles körű és tartós inflációs nyomást érzékel az amerikai gazdaságban.