Egyes civil szervezetek szerint a lépés migránsellenes, és megágyaz az illegális bevándorlás elleni keményebb fellépésnek.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament hétfőn megállapodott arról a jogszabályról, melynek célja felgyorsítani azoknak a migránsoknak a visszaküldését az anyaországukba vagy egy harmadik, nem EU-s országba, akiknek nincs jogszerű tartózkodási engedélyük az Európai Unióban. A jogszabály jelentős irányváltást jelöl az EU részéről az elmúlt évtizedekre jellemző, engedékeny migrációs politikát tekintve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A döntéshozók szerint az Return Regulation néven jegyzett rendelkezés kulcsfontosságú lehet a migrációval kapcsolatos eljárások felgyorsításában, és ugyanígy az EU illegális migráció elleni fellépésében. A rendelet szélesebb politikai elmozdulást tükröz: a konzervatív erők (olykor a radikális jobboldal támogatásával) kemény fellépést szorgalmaztak, mivel az Európában hivatalos tartózkodási engedéllyel nem rendelkező migránsoknak mindössze 29 százaléka hagyja el az EU területét.
Magnus Brunner, az unió belügyi és migrációs biztosa azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a rendelkezés fontos lépés abba az irányba, hogy "kontrollálni tudjuk, mi történik az EU-ban: hogy ki érkezik ide, és hogy kinek kell elhagynia az Uniót.”
Az EU-n kívüli migrációs központok jelentősége
A jogszabály középpontjában az a rendelkezés áll, mely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az Unión kívül, egy nem uniós országgal kötött megállapodás alapján olyan központokat alapítsanak egy-egy EU-n kívüli országban, ahol arról döntenek, hogy az EU beenged-e valakit a területére, vagy sem. „A következő lépés a migrációra fókuszáló diplomáciai együttműködés erősítése a harmadik országokkal” – fogalmazott Brunner, de arról nem beszélt, hogy pontosan melyik országokról van szó, tehát hogy melyik országokban létesülhetnének ilyen központok.
A központok lehetnek pusztán tranzithelyek, de akár olyan helyszínek is, ahol az érintetteknek tartósan kellene tartózkodniuk, ami jelentős eltérés az aktuális szabályoktól. Jelenleg a migránsokat csak a származási országukba vagy olyan államba lehet visszaküldeni, amellyel igazolható kapcsolatuk van. Az új rendszer ezt a feltételt eltörölné.
Néhány uniós ország már most lehetséges partnerállamokat keres a jövőbeli központok létrehozására. Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Görögország tavaly márciusban fogtak össze a terv megvalósítására, Olaszország pedig már működtet egy hasonló programot Albániában, ahol két központ együttesen kevesebb mint száz migránst fogad be.
Jöhetnek a házkutatások
A jogszabály azt is lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy átkutassák az illegális migránsok lakóhelyét vagy olyan helyszíneket, ahol többször megfordultak. A rendelkezést kritizáló civil szervezetek szerint ez a lépés olyan razziákhoz vezethet, melyeket az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) végzett.
„A rendelkezés szándékosan homályosan van megfogalmazva, így a különböző tagállamokban tág értelmezést tesz lehetővé. Megnyitja az utat a házkutatások, valamint a migránsokat segítő szervezetek és az egészségügyi intézmények elleni razziák előtt” – mondta az Euronewsnak Eleonora Celoria, az olasz Asgi jogászszervezet képviselője. Celoria elismerte, hogy sok tagállamban a rendőrségnek továbbra is bírói engedélyre lesz szüksége a magánlakásokba való belépéshez, ugyanakkor „aggasztónak” nevezte a jogszabályt, mert az a hatóságokat a hatáskörük kiterjesztésére ösztönözheti. A csomag egyéb elemei között szerepel a fogva tartási idők meghosszabbítása, a szigorúbb beutazási tilalmak és új jogosítványok az illegális migránsok felkutatására.
Az elutasított migránsok legális fogva tartásának felső határa hat hónapról két évre emelkedik (további hat hónapos hosszabbítási lehetőséggel), a biztonsági kockázatot jelentő személyeket pedig akár időkorlát nélkül tarthatják fogva. A beutazási tilalmak is érezhetően szigorodnak: a legtöbb esetben öt évről tíz évre nőne az időtartamuk, akikkel kapcsolatban pedig felmerül a biztonsági kockázat, azokat akár egy életre kitilthatják az EU-ból. A jogorvoslatok szabályai is változnak: jelenleg a kitoloncolást automatikusan felfüggesztik a bírósági eljárás idejére, az új jogszabály viszont megszüntetné ezt a garanciát, és az egyes ügyekben a bíróságokra bízná, hogy leállítják-e a visszaküldési határozat végrehajtását.
Hamarosan hatályba léphet a jogszabály
Az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokon a végrehajtási menetrend bizonyult a legnehezebb kérdésnek. A kompromisszum értelmében egyes rendelkezések a rendelet hatályba lépésétől számított 12 hónap múlva lépnek életbe. Civil szervezetek és baloldali EP-képviselők bírálták a szöveget, mondván, hogy az veszélybe sodorja a migránsok életét és sérti az alapvető jogokat. „A ma véglegesített szöveg egy szégyenletes alku eredménye: teljessé vált az idegengyűlölő ideológiát kiszolgáló jogi arzenál” – nyilatkozta az egyeztetések után az Euronewsnak Mélissa Camara, a Zöldek EP-képviselője.
„Ez a rendelet drákói fogvatartási és kitoloncolási rendszert hoz létre: az embereket akár 30 hónapra is idegenrendészeti őrizetben tarthatják, családokat szakíthatnak szét, és olyan országokba küldhetnek vissza egyeseket, ahol sosem jártak” – mondta Silvia Carta, a jogi státusszal nem rendelkező migránsokat támogató szervezetek hálózatát összefogó Picum munkatársa.
A jogszabályt most még formálisan is jóvá kell hagynia az EP-képviselőknek és a tagállamoknak, de már a jövő hónapban hatályba léphet.