A nyár millió turistával indul a tengerparton, de a klímaváltozás miatt terjedő, húsevőként ismert Vibrio baktérium több spanyol strand bezárását és főként a Földközi-tengeren riadót váltott ki.
Most, hogy a nyár hivatalosan is elkezdődött, turisták milliói várják türelmetlenül a szabadságukat, hogy – sok esetben – a tengerpartra utazzanak, és élvezzék a strandolást. Idén azonban a tengerben elszaporodó baktériumok miatt komor árnyék vetül a turizmus ágazatára, ami Spanyolország több strandjának bezárásához vezetett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt években Európa különböző partszakaszain több szennyezési eseményt és egészségügyi riasztást jegyeztek fel, amelyek a tengerhez való hozzáférés korlátozását tették szükségessé, miközben a víz hőmérséklete egyre magasabb, a turisztikai terhelés pedig folyamatosan nő.
„A Földközi-tenger megmutatja nekünk, mit jelent egy melegebb világ” – mondja a Mediterrán Unió Projekt-, Klíma- és Energiarugalmassági programjainak elemzője, Hatim Aznague az Euronewsnak adott nyilatkozatában. „Az országok, amelyek osztoznak ezen a tengeren, még mindig dönthetnek úgy, hogy a megoldáson is osztoznak.”
A „húsevő baktérium” fenyegetése
Különösen aggasztó a Vibrio baktérium esete, amelyet köznyelvben „húsevő baktériumként” emlegetnek. Ez egy vízi mikroorganizmus, amely természetes módon fordul elő tengeri és brakkvizekben, főként ott, ahol a folyók a tengerbe torkollnak. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) (forrás: spanyol) szerint „a Vibrio egy vízi baktérium, amely a tenger gyümölcseiben is előfordulhat”, és egyes törzsei enyhébb gasztroenteritisztől a súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzésekig terjedő megbetegedéseket okozhatnak.
Európában a legfontosabb fajok közé tartozik a Vibrio vulnificus, a Vibrio parahaemolyticus és a Vibrio cholerae bizonyos variánsai. Az EFSA arra figyelmeztet, hogy ezek a baktériumok fertőzést okozhatnak nyers tenger gyümölcseinek fogyasztása, illetve vízben szerzett, nyílt sebekkel való érintkezés révén.
„A Vibrio közeli rokona annak a baktériumnak, amely a kolerát okozza, noha a két mikroorganizmus egészen eltérő betegségeket vált ki” – magyarázza (forrás: spanyol) a Gavi szervezet. „Súlyos esetben a fertőzés nekrotizáló faszciitiszt válthat ki, amikor a seb körüli szövet gyors ütemben elhal. A baktérium a véráramba is bejuthat, szepszist okozva, és bizonyos esetekben a betegeknek az érintett végtag amputációjára van szükségük.”
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) arra is figyelmeztetett (forrás: spanyol), hogy „a Vibrio-fertőzések kockázata a teljes nyári szezon során megnő”, különösen hőhullámok idején, mint amilyenre júniusban készül Európa, illetve sekély, part menti vizekben. A kockázat nemcsak az egészségre vonatkozik, hanem az ökoszisztémára is: ezek a baktériumok ott virágzanak, ahol a tengeri ökoszisztéma természetes egyensúlya már megbomlott.
A Földközi-tenger – az éghajlatváltozás „előképe”
A jelenség különösen jól látható a Földközi-tengerben, amelyet a tudósok a bolygó egyik leginkább sérülékeny térségének tartanak a globális felmelegedéssel szemben. Aznague, aki klíma- és energiapolitikai szakértő, arra figyelmeztet, hogy a folyamat nem elszigetelt, hanem szerkezeti jellegű. „Fontos hangsúlyozni, hogy a Földközi-tenger nem a klímaváltozás áldozata, hanem annak előhírnöke. A Föld egyik leggyorsabban melegedő tengere.”
Az elemző kiemeli, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése a szennyezéssel és a part menti vizek csökkenő sótartalmával együtt ideális táptalajt teremt a kórokozók elszaporodásához. „A melegebb víz – különösen ott, ahol kevésbé sós, a folyótorkolatokban és az azok által levágott lagúnákban – jóval kedvezőbb a patogén baktériumok számára.”
Az olyan friss jelentések, mint az EFSA-é, arra figyelmeztetnek, hogy „a Vibrio jelenléte a tenger gyümölcseiben világszerte, így Európában is növekedni fog a klímaváltozás következtében”, különösen az alacsony sótartalmú vizekben és az esztuáriumokban. A Földközi-tenger nagy turisztikai terhelése és gyorsan emelkedő hőmérséklete miatt így ennek a biológiai átalakulásnak az egyik fő színterévé válik.
Közvetlen gazdasági csapás a turizmusra
Az egészségügyi kockázatokon túl a Vibrio terjedése közvetlen gazdasági következményekkel jár. Aznague tömören így foglalja össze: „A mi partjainkon a partvonal nem az egyik eleme a gazdaságnak – maga a gazdaság!”
A strandszakaszok lezárása vagy az egészségügyi riasztások kiadása a főszezon kellős közepén közvetlenül érinti Európa egyik legfontosabb gazdasági motorját: a tengeri turizmust. „Egy lezárt strand a klímaválság egyik hatása, amelynek megvan a maga ára” – mutat rá az elemző, aki arra is figyelmeztet, hogy mindez „olyan reputációs kárt okoz, amelynek helyreállítása évekig tart”.
A Földközi-tenger a világ leglátogatottabb turisztikai régiója, ami felerősíti bármilyen ideiglenes lezárás hatását. Szállodák, éttermek és a helyi gazdaságok közvetlenül függenek a partvidék stabilitásától, amelyet most egyre gyakrabban fenyegetnek biológiai eredetű jelenségek.
Az EFSA szerint a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb kockázatú területeket hoznak létre, miközben egyes törzsekben kimutatott antimikrobiális rezisztencia további aggodalomra ad okot a közegészségügy számára.
Nem jövőbeli, hanem jelenlegi kockázat
A Mediterrán Unió (forrás: spanyol) szerint a probléma már nem a jövő klímájához, hanem a jelenhez tartozik. Ez a tenger globális hőmérőként működik, amely megmutatja, mi várhat más térségekre a következő évtizedekben.
Aznague hangsúlyozza, hogy a megoldás a nagyobb együttműködésben és az összehangolt lépésekben rejlik, és hozzáteszi: „Nem elfogadható, hogy akár az egészség, akár az éghajlat rovására kössünk kompromisszumokat.”
Ebben az összefüggésben a Vibrio baktérium nem csupán egyre nagyobb egészségügyi veszélyt jelent, hanem egy felgyorsult átalakuláson áteső tengeri ökoszisztéma jelzője is. Vagy ahogyan Aznague az interjú végén összegzi: „A baktériumok nem maguk a történet, csupán hírnökök; a történet maga a hő és a szennyezés miatt kibillent egyensúlyú tenger.”