Az is kérdés, hogy áldoznának-e pénzt az EU-s polgárok a digitális függetlenségre.
Európa digitális infrastruktúrájának és technológiájának mintegy 80 százaléka az Európai Unión kívülről érkezik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A digitális piacot amerikai óriáscégek, például a Google, a Microsoft és az Apple, valamint kínai konglomerátumok, köztük az Alibaba és a TikTokot birtokló ByteDance uralják.
Az uniós polgárok többsége ugyanakkor európai ellenőrzés alatt álló digitális infrastruktúrát szeretne. A legutóbbi Eurobarométer-jelentés szerint Svédországban (94 százalék), Finnországban (93 százalék) és Dániában (92 százalék) a válaszadók úgy vélik, hogy az EU-nak ezeket a beruházásokat kellene előtérbe helyeznie.
Ezzel párhuzamosan az EU állampolgárai elsöprő többséggel támogatják, hogy csökkenjen az olyan országokból, mint az Egyesült Államok és Kína, származó, nem uniós technológiáktól való függés.
Ez a nézet Svédországban (88 százalék), valamint Németországban, Dániában, Finnországban és Luxemburgban (mindegyikben 87 százalék) a legelterjedtebb.
Az egyik oka annak, hogy ezekben az országokban ennyire erős ez a hozzáállás, az, hogy „a sürgősség érzete miként tükröződik a társadalomban és a nyilvános diskurzusban” – mondta Johan Linåker, a svéd kutatóintézet, a RISE vezető kutatója és címzetes adjunktusa a Lundi Egyetemen, az Europe in Motionnak.
„Dániában például az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései váltottak ki reakciókat és mozgósítást a digitális szuverenitást célzó törekvéseken keresztül, például a „Danmark Skifter” elnevezésű nyilvános kampányon” – tette hozzá Linåker.
A Danmark Skifter egy olyan kampány volt, amely 2026 első három hónapjában futott, és arra ösztönzött, hogy meghatározott időpontokban kapcsolják ki a képernyőket, vagy váltsanak alternatív, kevésbé függőséget okozó platformokra.
A dán kormány emellett mintegy 6,96 millió eurót (80 millió koronát) különített el 2026 és 2029 között arra, hogy Dániában csökkenjen a nagy technológiai vállalatoktól való függés.
Készek-e az európaiak lemondani a külföldi technológiáról?
Amikor azonban arról kérdezték az embereket, mennyire lennének hajlandók egy, az EU-ban működő digitális szolgáltatóra váltani akkor is, ha ez magasabb költségekkel járna, a vélemények tagállamonként jelentősen eltértek.
A dán válaszadók (76 százalék), valamint a svédek és a horvátok (mindkét országban 73 százalék) mutatkoztak a leginkább nyitottnak a váltásra, míg az észtek (35 százalék), valamint a bolgárok és a csehek (mindkét országban 45 százalék) körében volt a legalacsonyabb az egyetértés.
„Egyes országokban a digitális eszközökre és infrastruktúrára inkább áruként tekintenek, nem pedig a társadalom infrastruktúrájának kritikus részére, így a prioritások máshol vannak – ez jellemző mintázat bizonyos kelet-európai országokban” – mondta Linåker.
Emellett a férfiak nagyobb valószínűséggel támogatnák a váltást, mint a nők, és az életkor előrehaladtával meredeken csökken a hajlandóság: a fiatalabb válaszadók a leginkább támogatóak.
A nagyobb biztonság és megbízhatóság azok a fő tényezők, amelyek leginkább ösztönöznék az uniós polgárokat a váltásra, különösen a görögöket (68 százalék), a finneket (67 százalék) és a svédeket (64 százalék).
Ezt szorosan követi a személyes adatok jobb védelme: a legmagasabb arányt Ausztriában (57 százalék), valamint Hollandiában, Írországban és Portugáliában (mindhárom országban 54 százalék) mérték.
Mit tesz az EU?
A múlt héten a Trump-kormányzat úgy döntött, hogy megszünteti a hozzáférést az Anthropic legfejlettebb mesterségesintelligencia-modelljeihez a külföldi felhasználók, köztük a vállalat saját külföldi alkalmazottai számára is.
A lépés megerősítette Európa „kill switch”-től való félelmeit, és újabb lendületet adott az unió technológiai szuverenitási törekvéseinek.
A hónap elején az Európai Bizottság bemutatta technológiai szuverenitási csomagját, amelynek célja az unió hazai technológiai ágazatának megerősítése, különös hangsúllyal a felhőinfrastruktúrára, az MI-szolgáltatásokra, a nyílt forráskódra és a chipekre.
A jogszabálytervezet négy kezdeményezést vezet be az értéklánc minden szakaszában, a chipektől az infrastruktúrán át egészen a szoftverekig, a felhőig és az MI-ig.
A legmagasabb kategória, amely olyan ágazatokat foglal magában, mint a védelem és az egészségügy, gyakorlatilag kizárná a nem európai vállalatokat a közbeszerzésekből. A cél az úgynevezett „kill switch” forgatókönyv megelőzése, vagyis annak kockázata, hogy egy külföldi kormány egyszerűen lekapcsolja a hozzáférést a kórházakhoz vagy a vadászgépekhez.
„Általánosságban az európai országoknak – sőt, bármely országnak – biztosítaniuk kell digitális intézményeik és terük szuverenitását és ellenálló képességét, ugyanúgy, mint a fizikaiét” – mondta Linåker.
„Ez alapvetően nem azt jelenti, hogy minden harmadik országbeli megoldást le kell cserélni. Sokkal inkább arról van szó, hogy azonosítani és felmérni kell azokat a kockázatokat, amelyek az új és meglévő függőségekkel járnak, és fejleszteni kell az ezek kezeléséhez szükséges képességeket” – tette hozzá.