Az Állami Duma képviselőit szeptember 18. és 20. között választják meg.
Magas rangú orosz biztonsági tisztviselők lobbiznak Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, hogy a szeptemberi parlamenti választásokat halasszák el. Számos érvük van, így
HIRDETÉS
HIRDETÉS
- a gazdasági nehézségek,
- a kormányzó Egységes Oroszország párt csökkenő támogatottsága,
- illetve az Oroszország elleni sikeres ukrán dróntámadások.
A KyivPost a Meduza orosz hírportál által közzétett jelentésre hivatkozva azt írja, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztviselői és Viktor Zolotov, a Nemzeti Gárda vezetője, Putyin régi szövetségese és volt testőre lobbizik az elnöknél. A Meduza két, az orosz elnöki adminisztrációhoz közel álló forrásra hivatkozva megjegyzi, hogy a választások elhalasztásáról (gyakorlatilag teljes lefújásáról) szóló megbeszélések 2026 tavaszán kezdődtek, amikor a fogyasztói árak jelentősen emelkedtek Oroszországban, a költségvetés pedig súlyos hiányokkal küzdött - és küzd ma is. „Ilyen körülmények között merész feladatnak tűnik a választások lebonyolítása” – mondta a forrás a Meduzának, azzal érvelve, hogy a romló gazdasági helyzet befolyásolhatja a kormány támogatottságát. Egy forrás szerint az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) által végzett belső közvélemény-kutatások a kormányzó Egységes Oroszország párt alacsonyabb támogatottsági szintjét mutatták, mint az állami közvélemény-kutatók által végzett felmérések. A forrás azt állította, hogy az Egységes Oroszország támogatottsága 35 százalék körül mozog, ami megnehezítheti a párt számára a Kreml által hagyományosan várt erős választási eredmény elérését.
Egyes tisztviselők ellenzik a halasztást
A Meduza arról is beszámolt, hogy a Kreml több befolyásos politkusa ellenzi a választások elhalasztását, köztük Szergej Kirijenko, a kabinetfőnök első helyettese, illetve Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese és Alekszej Gromov, a Kreml magas rangú tisztviselője. A lap szerint Kirijenko 2022-ben már meggyőzte Putyint, hogy ne törölje a választásokat, ugyanis Ukrajna lerohanását követően szintén felmerült ez a lehetőség.
A jelentés szerint Medvegyev azért húz a választások megtartásának irányába, mert ez számára lehetőség, hogy magas beosztást szerezzen a következő Állami Dumában.
Putyin állítólag a szavazás megtartását támogatja
Az elnöki adminisztrációhoz közel álló források a Meduzának azt mondták, hogy egyelőre Putyin is támogatja a választások ütemterv szerinti megtartását.
Egy forrás szerint a Kreml fontos politikai szimbólumnak tekinti a voksolást, különösen azért, mert Moszkva többször is kritizálta Ukrajnát, hogy a háború idején nem tartanak választásokat. „Ukrajnában nincsenek választások, míg nálunk vannak, ami politikiai szempontból igen fontos álláspont” – mondta a forrás a Meduzának, hozzátéve, hogy a választások elhalasztása úgy értelmezhető, mint annak beismerése, hogy Oroszországban a helyzet romlik.
A dróntámadások fokozzák a vitát
Bár az orosz központi választási bizottság hivatalosan szeptember 18-20-ra tűzte ki a parlamenti választásokat, egyes források szerint a halasztásról szóló megbeszélések napirendre kerültek azt követően, hogy az ukrán haderő számos sikeres dróntámadást hajtott végre Oroszországban, többek közt Szentpéterváron és Moszkvában.
Andrej Buzin választási jogi szakértő a Meduzának elmondta, hogy a választások elhalasztásának lehetséges mechanizmusai,
- ha hadiállapotot,
- szükségállapotot,
- vagy fokozott készültséget
vezetnek be Oroszország egyes részein. A megbeszélések ellenére a Kreml és az Állami Duma forrásai azt mondták a Meduzának, hogy szerintük a választásokat valószínűsíthetően megtartják.