Egy egykori oktatási intézmény épületében alakítanak ki szociális bérlakásokat a 4. kerületben. A 26 darab, jelenleg még épülő, energiahatékony ingatlant szociális rászorultsági alapon lehet majd bérelni, a tervek szerint 2027 elejétől.
Az újpesti Baross utca 39-43. szám alatt zajló beruházás 6,2 millió euróból valósul meg: ennek 80%-a uniós támogatás, a többit a Fővárosi Önkormányzat teszi hozzá önrészként. Költözni jövő év elején lehet majd.
A régi épület korábbi funkciójából adódóan pozitív meglepetést tartogatott a kivitelezőknek - tudtuk meg Humayer Balázstól, az AHA Budapest (Affordable Housing for All) projekt szakmai vezetőjétől.
"Az iskolaépület osztálytermeinek volt egy olyan adottsága, hogy viszonylag széles folyosót hagytak a gyerekeknek. Hát erre most a lakófunkcióval nincs ekkora térigény, úgyhogy most 35-40 százalékkal kijjebb tudtuk hozni a lakásoknak a falát az osztálytermekhez képest, ennyivel több lakóteret tudtunk kialakítani" - magyarázta.
A lakhatási krízis megoldásában segít Affordable Housing for All (AHA) program, amelyet az Európai Városi Kezdeményezés (European Urban Initiative, EUI) társfinanszírozásában valósítanak meg a magyar fővárosban. A projekt keretében Budapest többi, üresen álló, nem használt épületét feltérképezik, és tanulmányt készítenek arról, hogy mi lenne a leghelyesebb hasznosítási mód. Nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, hogy a különféle elvárásokat és szakmai álláspontokat összecsiszolják.
"Lehet olyan helyzet amikor a bontás, az értékesítés egy racionálisabb döntés mint az átalakítás, úgyhogy erre egy módszertant dolgozunk ki az AHA Budapest keretében" - mondta Humayer Balázs.
Az AHA Budapest célja tehát új, fenntartható és társadalmilag is működőképes városi lakhatási modellek kipróbálása és meghonosítása a magyar fővárosban. A projekt központi eleme a Demo Hub, amely egyszerre fizikai fejlesztés és szakmai-demonstrációs tér: egy olyan pilot, amely kézzelfogható módon mutatja be a jövő megfizethető lakhatási megoldásait. Nem pusztán építészeti beruházás: sokkal inkébb egy komplex városi beavatkozás, amely összekapcsolja a lakhatási innovációt, az energiahatékonysági szempontokat és az intézményépítést.
"Bizonyos lakásoknál a fizikai paraméterek adják magukat: a nagy lakásokban nagycsaládosok lesznek, az akadálymentesekben mozgáskorlátozottak. És a fővárosnak vannak mindenféle más célcsoportjai akiknek kíván segíteni, legyen az egyszülős családok, állami gondozásból kikerült fiatalok. Tehát ezt a rendkívül bonyolult szempontrendszert próbáljuk most összerakni, hogy hogyan is történjen a kiválasztása a bérlőknek" - összegezte Kiszelyi Tibor, az Utcáról Lakásba! Egyesület projektkoordinátora.
Az építkezés-bejáráson részt vevő főpolgármester, Karácsony Gergely érdemi stratégia kidolgozását sürgette a katasztrofális budapesti lakhatási helyzet orvoslására.
"Az ingatlanárakat tekintve az egész Európai Unióban nem volt még olyan jelentős növekedés az elmúlt időszakban, mint Budapesten" - figyelmeztetett, mondván: ebben benne van az elmúlt évtizedek összes rossz lakáspolitikai intézkedésének hatása.
Hangsúlyozta: a mostani projekt ezeket a válsághelyzeteket ugyan nem írja felül, de egy jó teszt arra, hogy hogyan lehet a különféle szakmai szervezetekkel együtt szembenézni ezekkel a kihívásokkal.
Azt is kiemelte, hogy a lakhatási problémák kezelésére leginkább azok az épületek alkalmasak, amelyek egy funkcióváltás miatt már nem tudják betölteni eredeti szerepüket. A főpolgármester szerint bár a most elkészülő 26 darab bérlakás nem tűnik soknak, ahhoz képest azonban mindenképpen eredmény, hogy az elmúlt 25-30 évben a egyáltalán nem épültek bérlakások Budapesten.