A német kancellár küzd, pártja nem tudott megnyerni egy kulcsfontosságú tartományi választást. Több európai vezető is hasonlóan gyenge népszerűségi mutatókkal küzd.
Friedrich Merz német kancellár Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártja március 8-án kudarcot vallott, amikor a harmadik legnagyobb németországi tartományban, Baden-Württembergben a tartományi választásokon nem szerezte meg az első helyet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szoros szavazáson a Zöldek a szavazatok 30,2 százalékával megelőzték a CDU-t, így valószínűsíthető, hogy Merz pártjával koalícióban fogják vezetni a tartományt.
Máshol az Alternatíva Németországért (AfD) párt majdnem megduplázta a 2021-es előző tartományi választáson elért eredményét, és a szavazatok 18,8%-ával a harmadik helyen végzett.
Mind a nemzetközi, mind a hazai közvélemény-kutatások szerint a kancellár népszerűségének csökkenésével szembesül nagyjából egy évvel ezelőtti hivatalba lépése óta.
A YouGov európai vezetők népszerűségét nyomon követő adatai azt mutatják, hogy Merz nettó népszerűségi mutatója 2025 júniusa óta 34 pontot esett. 2026 februárjában a nettó támogatottsága -48 volt, ami a 2025. júniusi -14-ről meredek csökkenést jelent.
Ugyanez a felmérés megállapította, hogy a németek mindössze 23%-a látja kedvezően Merzt, míg a nagy többség, 71% kedvezőtlenül.
A hazai közvélemény-kutatások hasonló, bár valamivel kedvesebb képet festenek. A ZDF legutóbbi politikai barométere szerint a németek 54%-a szerint Merz rosszul végzi kancellári munkáját, míg 43% pozitívan értékeli teljesítményét.
Ugyanezen felmérés szerint tízből hat német kételkedik abban, hogy Merz a jövőben hatékonyan tudja vezetni a CDU-t, 34% szerint viszont igen.
Személyes népszerűségét tekintve is lemarad a többi német politikus mögött, a +5-től -5-ig terjedő skálán -0,5 pontot kapott. Boris Pistorius védelmi miniszter vezeti ezt a listát +2,1-es értékkel.
Miért csökkent Merz megítélése?
Marc Debus, a Mannheimi Egyetem politológusa az Euronewsnak elmondta, hogy a visszaesés részben a kormány által ígért reformok ütemével kapcsolatos csalódottságot tükrözheti.
"A CDU/CSU és a Friedrich Merz vezette kormány a választási kampányban azt ígérte, hogy a változás gyorsan bekövetkezik, és a reformok gyorsan elindulnak" – mondta Debus az Euronewsnak.
"Ezeket a reformokat azonban korántsem fogadták el és hajtották végre olyan gyorsan, ahogyan azt ígérték; csak a télen és idén tavasszal vezették be a kulcsfontosságú gazdasági és szociálpolitikai változásokat"."
Hozzátette, hogy a regionális választások, mint például a baden-württembergi is, az országos politikai hangulat barométereként szolgálhatnak, a választók a szavazólapon jelzik a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségüket vagy helyeslésüket.
Az európai vezetők küzdenek a szavazatokért
Merz gyenge helyezése az Európa-szerte tapasztalható népszerűtlenség általánosabb tendenciáját tükrözi. Amint az ábrán látható, több európai vezető is küzd a választók megnyeréséért.
Emmanuel Macron francia elnök az utolsó helyen áll, a YouGov szerint a franciáknak mindössze 19%-a van róla kedvező véleménnyel. Az elmúlt egy évben folyamatosan alacsony maradt a megítélése, 2025 augusztusa és szeptembere között meredeken zuhant, majd az év elején némileg javult.
Macron nincs egyedül a népszerűtlen francia vezetők között, akik támogatottsága rendszerint alacsony. A korábbi francia elnök, François Hollande 2016-ban híresen rossz, mindössze 4%-os támogatottságot ért el.
Az Egyesült Királyság miniszterelnökét, Keir Starmert is hasonlóan rosszul értékelik: a brit lakosságnak mindössze 21%-a van róla kedvező véleménnyel, 71%-a pedig rosszallóan nyilatkozik róla.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egyaránt jobb helyezést ért el: a spanyolok 32%-a kedvezően vélekedik Sánchezről, az olaszok 35%-a helyesli Melonit. Mindkét vezetőnek nagyjából stabil a megítélése.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök emelkedik ki a legnépszerűbb vezetőként a hat közül, a dánok 43%-a nyilatkozott úgy, hogy kedvezően ítéli meg őt Donald Trump amerikai elnök Grönland szigetével kapcsolatos újabb fenyegetései közepette.
A megkérdezett vezetők közül azonban egyik sem tudott többséget szerezni.
Debus megjegyezte, hogy a kormányoknak Európa-szerte nehézséget okoz kampányígéreteik teljesítése a nemzetközi válságok (például Oroszország ukrajnai inváziója) miatt, amelyek hozzájárulnak a gyengébb gazdasági helyzethez.
"Előfordulhat például, hogy más szakpolitikai területek helyett több pénzt kell a védelemre fordítani. Ez hozzájárulhat a választók általános elégedetlenségéhez a kormányokkal szemben" – mondta.