Norvégia és Franciaország új kétoldalú védelmi megállapodást kötött. Norvégia a 9. ország, amely részt vesz a francia nukleáris kezdeményezésben, így ideiglenesen befogadhat francia stratégiai erőket.
Egy március elején, Brest közelében, az Île Longue stratégiai támaszponton elmondott beszédében Emmanuel Macron elnök ismertette a francia nukleáris doktrína frissített változatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az államfő akkor egy „kiterjesztett elrettentés” koncepcióját vázolta fel, amelyhez több önként csatlakozó európai országot társítana, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végső döntés továbbra is kizárólag francia kézben maradna. Nyolc ország csatlakozott azonnal az új kezdeményezéshez: Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia.
Norvégia így a 9. ország, amely csatlakozik az kezdeményezéshez, amelyet Jonas Gahr Støre miniszterelnök is üdvözölt szerdán, az Elysée-palotában tartott aláírási ceremóniát követő beszédében.
"Sok éven át a francia nukleáris fegyverek kizárólag Franciaország saját biztonságához kötődtek. Franciaország ma párbeszédet kezd legszorosabb szövetségeseivel arról, miként járulhatnak hozzá ezek a nukleáris fegyverek tágabb értelemben is Európa biztonságához, illetve az elrettentéshez a katonai fenyegetésekkel szemben. Szeretnénk e párbeszédben részt venni északi szomszédainkkal, valamint olyan partnerekkel együtt, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy Lengyelország" – fogalmazott Støre.
Emmanuel Macron megköszönte a norvég miniszterelnöknek, hogy "hozzájárult ahhoz, hogy országa csatlakozzon ehhez a kiterjesztett nukleáris elrettentéshez".
Hangsúlyozta, hogy "ez nagyon fontos mérföldkő a partnerségünkben, amely igen ambiciózus együttműködéshez vezet majd. Olyan közös elvárásról van szó, amelyet Európa kollektív biztonságának érdekében fogalmaztunk meg".
Kilenc országgal kötött megállapodás: mi van benne?
A partnerség három, operatív és konvencionális pillér köré épül, amelyek mindegyikéhez a csatlakozó országok közvetlenül hozzájárulnak.
Az első pillér az előrejelző riasztásról szól, azaz a hírszerzési információk megosztásának és a ballisztikus, illetve űrfenyegetések észlelésének megerősítéséről – az EU határain túl is.
A második pillér a légvédelemre vonatkozik. A szövetségesek vadászgépeiket és légvédelmi rendszereiket vethetik be a francia elrettentő erők, mindenekelőtt a stratégiai légierő védelmére.
Végül a harmadik elem megerősített területi jelenlétet ír elő, azzal a lehetőséggel, hogy Franciaország ideiglenesen egyes stratégiai erőit vagy műszaki infrastruktúráját is állomásoztathatja a partnerországok területén.
Az elrettentés, amely a francia doktrína alapelveire épül, a stratégiai támasznyújtás kulcsfogalmára támaszkodik. A NATO nukleáris megosztási modelljétől eltérően (amelyben amerikai fegyvereket tárolnak szövetséges országok területén) a francia megállapodás ugyanakkor teljesen zárt marad a fegyverzet feletti ellenőrzés tekintetében.
A megállapodás kizár mindenfajta részvételt a végső döntésben, az operatív tervezésben vagy a csapások végrehajtásában. A nukleáris csapás elrendelésének joga továbbra is kizárólag a francia elnök előjoga.