Európa kis, mégis erős tech-ökoszisztémákon él: mely városok hajtják az innovációt, és mi különbözteti meg őket?
Lehet, hogy Európának nincs annyi technológiai óriásvállalata, mint az Egyesült Államoknak, de nem is ebben rejlik az ereje. Az öreg kontinens igazi erőssége a sűrűség – derül ki a frissen megjelent Global Tech Ecosystem Indexből_._
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Dealroom.co, a startupokra és technológiai ökoszisztémákra szakosodott globális adatelemző platform kutatása szerint a népességszámhoz viszonyítva,Európában több kiemelkedően teljesítő technológiai ökoszisztéma működik, mint bármely más térségben.
Cambridge után a belgiumi Gent a második Európában a félmilliónál kevesebb lakosú városok között.
Ez elsősorban a jelentős egy főre jutó vállalati értéknek köszönhető, amelyet – egy 41 milliárd euróra értékelt biotechnológiai cég – az Argenx vezet, valamint annak a „mélytechnológiai és élettudományi spin-off csatornának, amely folyamatosan növeli az ökoszisztéma összértékét” – áll a Dealroom.co értékelésében. Ehhez társul a magas alapítói arány is, akiknek többsége a Genti Egyetemről kerül ki.
Ezzel párhuzamosan a kevesebb mint 300 ezer lakosú belga város új szoftverszektort is épít, amelynek egyik friss példája az Aikido Security.
Rekord AI-befektetés: London a világ 4. helyén
Kevesebb meglepetést tartogat az az összesített rangsor, amely a legjobb ökoszisztémákat kockázati tőkebefektetések, vállalati érték, növekedési dinamika, unikornisok (legalább 1 milliárd dollárra értékelt, magántulajdonú startup cégek) és egyetemi hálózat alapján sorolja.
Az Egyesült Államok továbbra is uralja a mezőnyt a nyugati parttól a keletiig: az első helyen a Bay Area áll, mögötte New York, a dobogót pedig Boston teszi teljessé.
Európa azonban nincs messze lemaradva.
A világszinten negyedik helyen álló London visszaszerezte Európa vezető technológiai ökoszisztémájának címét: 2026-ban megelőzte Párizst, és a globális rangsorban Los Angelest, Austint és Tel-Avivot is maga mögé utasította.
A város továbbra is a mesterséges intelligencia, a fintech és a mélytechnológiai innováció egyik vezető globális központja, amelyet jelenleg rekord AI-befektetések hajtanak: 2025-ben 6 milliárd euró, szemben a 2024-es 3,9 milliárd dollárral, ami folyamatosan új unikornisok megszületését eredményezi.
„Tavaly a londoni technológiai cégek 15,3 milliárd eurót vontak be, ami 45 százalékos növekedés 2024-hez képest, miközben a város már 138 unikornisnak ad otthont, köztük a Wayve-nek, a Granolának, az OLIX-nek és az ElevenLabsnek” – mondták a Dealroom.co kutatói az Europe in Motionnak.
Ezzel egy időben Párizs is erős marad, különösen a mesterséges intelligencia területén.
A francia főváros 4,3 milliárd euró kockázati tőkét vonzott, és továbbra is olyan meghatározó vállalatok központja, mint a Mistral, az AMI Labs vagy a Mirakl. A mesterséges intelligencia ma már az európai kockázati tőkebefektetések mintegy 30 százalékát teszi ki, „ami jól mutatja a régió fókuszát a következő generációs technológiákra” – fogalmaz a Dealroom.co.
A 19. helyen álló Stockholm az egyetlen további európai város, amely bekerült a világ top 20-as mezőnyébe.
Gyorsan kapaszkodó városok: pillantás az Index Rising Stars listájára
Isztambul a globális technológiai színtér harmadik „feljövő csillaga”, az indiai Mumbai (1.) és a kínai Hefei (2.) mögött.
Kijev eközben a nyolcadik helyen áll, és néhány pozíciót visszacsúszott 2025-höz képest, mivel az elektromos járművek piaca 2019 óta csak mérsékelten, 4,3-szorosára bővült, miközben más városok, például Athén (6,7-szeres növekedés) vagy Zágráb (14-szeres) jóval magasabb ütemet mutatnak.
Ha pedig Európára közelítünk, jelenleg Zágráb az, amelyre érdemes odafigyelni: az EU leggyorsabban növekvő technológiai központja, és világszinten a 11. helyen áll.
Tágabb értelemben Kelet-Európa is lendületbe jön: az EU-ban Athén (2.), Szófia (3.), Prága (4.) és Vilnius (5.) is az élmezőnyben szerepel.
A Dealroom.co ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Rising Stars rangsort kifejezetten olyan feltörekvő ökoszisztémák számára állították össze, amelyek kevésbé kiforrott alapokról indulnak, ezért „az, hogy közép-európai városok törnek előre ezen a listán, inkább az ökoszisztémák lendületét jelzi”, nem pedig a globális innovációs súlypont átrendeződését.