Uniós országok 10 év alatt megduplázták zöldgazdasági teljesítményüket, de folytatódik-e növekedés a zöld politika visszafogása ellenére?
Az újrahasznosítás jót tesz a környezetnek - és úgy tűnik, a gazdaságnak is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat friss adatai szerint a hulladékgazdálkodás vezeti az uniós zöldgazdasági ágazatok rangsorát nyereségességben.
2023-ban több mint 200 millió euró bevételt termelt, ami tíz év alatt 78 százalékos növekedést jelent.
Ez kétszerese a második és harmadik legértékesebb tevékenység, a szennyvízkezelés és az anyagvisszanyerés által előállított teljesítménynek.
A hulladékgazdálkodás a foglalkoztatottak számát tekintve is a legnagyobb terület, közel egymillió embernek ad munkát az unióban.
Zöld munkahelyek - hol dolgoznak a legtöbben?
Az Eurostat szerint az EU zöldgazdaságában dolgozók száma kevesebb mint tíz év alatt több mint kétmillióval nőtt.
2014-ben még csak 3,6 millióan dolgoztak ebben a szektorban, 2023-ra viszont 5,8 millióra emelkedett a számuk, évi átlagosan 5,5 százalékos növekedéssel.
Az EU zöldgazdaságának foglalkoztatása a környezetvédelemtől - például a szennyvíz- és erdőgazdálkodástól - a megújulóenergia-termelésen át az épületenergetikai hatékonyságig terjed.
Környezeti felelős: kulcsszereplő a jövő üzleti stratégiáiban?
Az energia-megtakarítás áll a második helyen a hulladékgazdálkodás mögött, több mint 800 ezer szakemberrel, amelyet 785 ezer foglalkoztatottal követ a megújulóenergia-ágazat. A talaj- és felszín alatti vízvédelem szintén jelentős, közel 680 ezer embernek ad munkát, megelőzve a szennyvízkezelést, ahol valamivel több mint félmillióan dolgoznak.
Bár az Eurostat erről nem közöl adatokat, egy másik szerepkör is egyre fontosabbnak tűnik a zöld stratégiákban, amely bizonyos értelemben különböző zöld területeket köt össze: a fenntarthatósági felelős.
Ők felelnek egy vállalat vagy egy konkrét projekt környezeti hatásainak felügyeletéért. Lényegében azért, hogy az adott cég megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak - auditokat végeznek, és számszerűsítik a kibocsátásokat. Emellett körforgásos gazdasági gyakorlatokat javasolnak a fenntarthatóság erősítése és a szénlábnyom csökkentése érdekében.
Kitart-e a lendület a zöld politikák mögött?
Az EU zöldgazdasága 2014 óta folyamatosan bővül, az éves kibocsátás átlagosan közel 8 százalékkal nő.
Kevesebb mint tíz év alatt a tagállamok csaknem megduplázták teljesítményüket, 2023-ban 1,33 milliárd eurót állítva elő.
Brüsszelben és azon kívül is most az a kérdés, hogy ez az ágazat képes lesz-e tovább növekedni a 2024-es európai parlamenti választás előtti lendület nélkül, amely a Zöldek visszaesése nyomán konzervatívabb környezetpolitika felé tolta az uniós irányt, részben az EU versenyképességének esetleges romlása miatti aggodalmak hatására.
A fordulópontot sokak szerint az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatott Omnibus I csomagja jelentette, amelynek célja az volt, hogy csökkentse és egyszerűsítse a vállalkozásokat terhelő, eredetileg a Zöld Megállapodásban rögzített adminisztratív és szabályozási kötelezettségeket.
Egyes bírálók szerint ez a lépés azonban valójában dereguláció volt, amelyet egyszerűsítésként adtak el (forrás: angol).
A Bizottság tavaly felfüggesztette egy, a „zöldre mosás” elleni fellépést szolgáló jogszabály, a zöld állításokról szóló irányelv tárgyalásait is.
Ugyanebbe az irányba mutató lépés volt a növényvédőszer-használat csökkentését célzó javaslat fiókba tétele az Európa-szerte zajló nagyszabású gazdatüntetések után, valamint a leromlott ökoszisztémák helyreállítására kötelező célokat meghatározó Természet-helyreállítási törvény felvizezése.