A négy pompás templomépület országa szempontjából kulcsfontosságú turisztikai látványossággá vált. Legyen az úticélunk Grúzia, Románia, Észak-Olaszország vagy Szicília, bármikor találhatunk gyönyörű szentélyeket.
HIRDETÉS
Annak ellenére, hogy a keleti ortodox és a nyugati egyházak naptárai 13 nap eltéréssel különböznek, a húsvétot idén ugyanazon a vasárnapon tartják hívőik. Európában és a világon mindenhol máshol ilyenkor látványos vallási épületekben gyűlnek össze. Vannak a történelmi templomok között olyanok, amelyek a turisták számára is nagyon látványosak. Mára emiatt kiemelt turisztikai célpontok. Cikkünkben néhány olyan művészeti alkotásokkal díszített európai templomot és kolostort szemlézünk, amelyek talán nem szerepelnek a turisták terveiben.
Tekintse meg a Gelati kolostor lélegzetelállító freskóit!
A Gelati kolostoregyüttes a Közép-grúziai Imereti régióban fekszik. Bár a domb, amire építették, csodálatos kilátást biztosít a völgyekre, az igazi kincsek a kecses, bézs színű kőépületek belsejében vannak. A freskókról van szó, amelyek a középkorban készültek. A legrégebbi ezek közül 1106-ban készült.
Az aranyozott apszisból egy óriási Szűz Mária tekint le az ide látogatókra. Mindenhonnan máshonnan pedig gyöngyökkel felöltöztetett angyalok, az oszloptetőkről pedig mártírhalált halt szentek néznek ránk. A kolostor az UNESCO Világörökség része.
Csodálja meg a festett román kolostorokat!
Románia észak-bukovinai régiójában egyedülálló 15. és 16. századi kolostorokban gyönyörködhetünk. Színkavalkádban úszó külsejükkel rengeteg látogatót vonzanak.
A "festett kolostor" néven ismert épületek falait ékszerekkel díszített, színes freskók borítják. Ezek ortodox szenteket és prófétákat, angyalokat és démonokat, illetve mennyországi és a pokolban játszódó jeleneteket ábrázolnak.
A Moldovița kolostorban Konstantinápoly ostromának fontos jelenete látható, míg a Voronet kolostor, amelyet a "Kelet Sixtus-kápolnájaként" is emlegetnek, különleges színéről ismert, amit mára a kolostor neve miatt "Voronet-kéknek" is neveznek.
A Sucevita kolostor falain található az összes közül az egyik legdrámaibb jelenet. A paradicsomba vezető létra vörös szárnyú angyalokat ábrázol, akik az igazakat segítik fel a mennybe. Ezen a freskón a bűnösöknek nincsenek megbízható társaik: a lépcsőfokokon potyognak a pokolba, ahol csúfolódó ördögök űznek belőlük gúnyt.
Pillantson be a padovai Scrovegni-kápolnába is!
Az észak-olaszországi Padova ad otthont Giotto egyik leghíresebb alkotásának. A művész a Scrovegni-kápolna belsejét 1305 körül elkészült freskóciklussal díszítette fel. A remekművet a nyugati művészet egyik csúcsteljesítményének tartják. A művészettörténészek úgy vélik, hogy az alkotással Giotto forradalmasította a térbeli ábrázolás technikáit, és egy naturalisztikusabb, kifejezőbb stílus programját hirdette meg.
Giotto alakjait erős érzelmek járják át: Szűz Mária és Mária Magdolna kétségbeesetten nézik, ahogy Krisztust leeresztik a keresztről; a római katonák csőcseléke dühöng, Jézus csodáinak tanúi pedig elképednek azokat látva. Giotto előtt ilyen naturalisztikus érzelemábrázolásokkal nem találkozott a középkori hívő.
A képen látható a művészettörténet első csókja Szent Anna (Szűz Mária anyja) és férje, Joachim között. A freskón ábrázolt alakokat a festő a nagy örömhír közben ábrázolta, amikor megtudták, hogy gyermekük születik.
Padova körül elszórtan hét másik épületegyüttes található, amelyek falain hasonlóan gyönyörű 14. századi freskóciklusok vannak. Ezek a kápolnával együtt mind az UNESCO világörökség részét képezik.
Gyönyörködjön a palermói Palatinus-kápolna mozaikjain!
Szicília fővárosa, Palermo egy egyedülálló építészeti stílus fővárosa: ez az arab-normann stílus. A 12. századi irányzat egyik legkiválóbb példája a királyi palota belsejében található Palatinus-kápolna.
A kápolna II. Roger szicíliai normann király megbízásából épült és olyan, mint egy hatalmas kincseskamra, amelyet bizánci művészek aranymozaikjai díszítenek. A jelenetek főszereplői jellemzően szentek, akik érzéki ábrázolása jellemzően életüket és mártírhalálukat mutatja be.
Amitől az épület vitathatatlanul az arab-normann stílushoz tartozik, az viszont nem a szentek ábrázolásai, hanem a felette lévő ibériai építészeti megoldás, a cirádás muqarnas mennyezet. Ez a bonyolult geometriai rétegekből álló, rendkívül díszes, háromdimenziós struktúra valószínűleg Észak-Afrikából került a mediterrán építészetbe. Mára sajnos csak Szicíliában találhatóak ilyen díszítési megoldások.