A franciák munkaerőt, tőkét és a felvilágosodást is magukkal hozták Kubára. Villáik két világra osztódtak: a rabszolgák alagsoraira és a földbirtokosak luxussal berendezett otthonaira.
HIRDETÉSA hagyományos kubai zenestílus, a trova és a forradalom bölcsője Santiago de Cuba. A várost "Forró Vidéknek" is hívják, meleg éghajlatának és lakói temperamentumának köszönhetően.
A zene elárasztja a város mozgalmas és eklektikus utcáit, amelyek néhol Európára emlékeztetnek...
“Kuba legkaribibb városában járunk, az emberek arcán és az építészetben mégis fel lehet fedezni francia vonásokat a szigetnek ezen a részén" - mondja tudósítónk, Cristina Giner.
A Sierra Maestra hegy lábánál terül el a város, amelynek a történelme szorosan összefonódott a magaslatéval. Az itt letelepedő franciák a Haitin kitört forradalom elől menekültek ide.
Olga Portuondo történész elmesélte, mivel foglalkoztak az itt megtelepedő franciák:
"A 18. század elején és a 19. század végén a franciák főleg Santiago hegyvidékén telepedtek le, ahol kávéültetvényeket alakítottak ki, amelyeket rabszolgák segítségével működtettek."
A franciák munkaerőt, tőkét és a felvilágosodást is magukkal hozták Kubára. Villáik két világra osztódtak: a rabszolgák alagsoraira és a földbirtokosak luxussal berendezett otthonaira. Különleges kulturális közeget teremtettek a hegyekben, ezzel kialakítva Santiago de Cuba egyedi hangulatát.