Khiva központjában vagyunk. A város régen a Selyemút északi részének központja volt. Emögött a hatalmas fal mögött az ember könnyedén megfeledkezhet a jelenről- odabent a mágikus múlt uralkodik.
Khiva több mint 2500 éves. Az egyik legősibb település a Selyemút mentén. Az erőd mögötti városrészt Ichan Khala-nak nevezik, ami azt jelenti, hogy “belső város” vagy “belváros”, ahol az arisztokrácia lakott. Ide érkeztek az utazók is a világ minden pontjáról. A Khans palota, a mecsetek, mauzóleumok és minaretek – ma már a Világörökség részei.
Khiva egyike azon ritka városoknak, ahol szinte eredetiben látható, hogy milyen is lehetett itt az élet régen. Az egész város olyan, mint egy szabadtéri múzeum. Ugyanakkor ez a múzeum-város éli a mindennapjait. A “belső városban” több mint háromezren laknak. Ők jelentik a kapcsot ahhoz az időhöz, amikor a várost megalapították.
A helyiek azt tartják, az itteni kutak vize szerencsét és boldogságot hozhat. A hiedelem azokból az időkből származik, amikor ezt az oázist felfedezték.
A legenda szerint a bibliai hős, Noah, ahogy átutazott a sivatagon, álmot látott, amelyben egy erőd jelent meg. Amikor felébredt, megtalálta a kutat, amiből csodálatos vizet mert. Ezek után határozott úgy, hogy megalapítja a várost.
Az 1001 éjszaka meséiből is ismerős várost felébresztik a múlt hangjai. Ahhoz, hogy a múltat jobban megismerhessük, nézzük meg közelebről a helyi fafaragásokat!
Ezek a faragványok szinte minden sarkon visszaköszönnek, és mesélnek.
A szív az ajtón a hárem bejáratának a jelképe- mondja Madamin Madaminov. Ő egy régi fafaragó család sarja. A faragványt a régi mintákkal hasonlítja össze.
Ez a szakma mindig is a legrangosabbak közé tartozott Khivában. Madamin a testvérével dolgozik, és lépésről lépesre tanítgatja unokaöccsét is arra, amit ő is az apjától tanult. A faragásról úgy beszél, mint művészetről, és szerinte, ahogy a zenélést, ezt is fiatalon kell kezdeni.
- A legnehezebb talán az, hogy megjelenítsd az álmaidat, a képzeletedet ebben az érintetlen farönkben. Ha sikerül, a fa valósággal megszólal, énekel neked.
Khiva egyik legvarázslatosabb helyén, a Djuma mecsetben találhatóak a legkülönlegesebb faoszlopok. A 212 oszlop mindegyike egyedülálló alkotás, a legrégebbi darab a 10. századból való.
- Ha valami gondom van, ide jövök. Itt a dolgok valahogy a helyükre kerülnek.
A plov vagyis a rizseshús készítés művészete az ősi időkig nyúlik vissza. A hagyományos üzbég étel fő alkotóeleme a rizs, a hús és a zöldségek. A plov azokból az időkből származik, amikor a karavánok jártak erre, az utazók ezzel csillapították éhségüket.
Minden üzbég régiónak megvan a saját rizseshús receptje. Egy pici különbség, és az íz egészen más. Khiva egyik legjobb szakácsa osztja meg velünk a titkát.
- Amikor rizseshúst készítek, a szívem összes szeretetét hozzáadom. Ez az én titkom.
Az üzbégek különleges alkalmakkor esznek rizseshúst, születéskor, amikor házasodnak, amikor a születésnapjukat ünneplik. Ezzel együtt ez egy teljesen hétköznapi étel. A helyiek el sem tudják képzelni az életüket nélküle.
- A rizseshús nekünk egyfajta műalkotás. Minden a művész tehetségén múlik. Az üzbégek számára ez nagyon fontos.
A Selyemút történelme a mai napig szorosan összeköti azokat a városokat, amelyeket ebben a programban bemutattunk. A Buharában, Szamarkandban vagy Khivában élők hisznek abban, hogy hagyományaikat a karavánok idejéből örökölték.
A mi televíziós karavánunk lassan eléri az útja végét. Apropó! Ha ezt az utat Szamarkandtól Buharán át Khíváig akkoriban kellett volna megtennünk, egy hónapig is eltartott volna.