Egyre több Z generációs fiatal nem hisz a nyugdíjban, és meg van győződve arról, hogy soha nem engedheti meg magának, hogy abbahagyja a munkát.
Az elmúlt években sokat hallhattunk a FIRE-mozgalomról (Financially Independent, Retire Early – pénzügyi függetlenség, korai nyugdíj), most azonban egyre több NERD-del találkozhatunk: ők a „Never Ever Retiring Demographic”, vagyis azok, akik úgy érzik, soha nem fognak nyugdíjba menni.
A kifejezés a brit és európai Z generáció és a milleniálok egyre nagyobb csoportjára utal, akik úgy gondolják, hogy soha nem engedhetik meg maguknak a nyugdíjba vonulást, ezért nem is látják értelmét annak, hogy egyáltalán nyugdíj-megtakarításba kezdjenek.
A People’s Pension, az Egyesült Királyság egyik vezető munkahelyi nyugdíjszolgáltatója nemrég készült tanulmányában megállapította, hogy a 18 és 27 év közötti Z generációs fiatalok 47 százaléka nem foglalkozik a nyugdíj-megtakarításával.
Bár még évtizedek állnak előttük, 12 százalékuk – mintegy 2,2 millió fiatal – már teljesen felhagyott a nyugdíjra való takarékoskodással, mert meg van győződve arról, hogy élete végéig dolgoznia kell.
Ez a szemléletváltás elsősorban a világ több részét sújtó megélhetési válságból fakad, amely sok fiatal számára elérhetetlen távlattá tette a hagyományos életcélokat, például a lakásvásárlást, a házasságot, a gyermekvállalást és a nyugdíjba vonulást.
A bérek stagnálása és az egyre gyakoribb, váratlan leépítések – különösen az olyan ágazatokban, mint a technológia – tovább növelik a bizonytalanságot, amit a geopolitikai feszültségek és az ezek nyomán elszabaduló infláció is fokoz.
Miközben a társadalmi-gazdasági és geopolitikai tényezők is hajtják a NERD-jelenség terjedését, jelentős szerepet játszik az is, hogy a pénzügyi szektor egyre kevésbé tudja hatékonyan megszólítani a fiatalokat ezeken a kérdéseken.
Egyre mélyülő szakadék
A felmérés eredményei éles szakadékot rajzolnak ki a fiatalok és a pénzügyi szektor között: 36 százalékuk szerint az ágazat nem magyarázza el megfelelően, hogy milyen előnyökkel jár a nyugdíj-előtakarékosság.
Közülük 27 százalék úgy érzi, a cégeket elsősorban a termékeik értékesítése érdekli, és kevésbé a tájékoztatás vagy a szemléletformálás, míg 16 százalék a használt bonyolult szakzsargonra panaszkodik.
A Z generáció tagjainak mintegy 20 százaléka szerint a pénzügyi szolgáltatók gyakran úgy állítják be a nyugdíjakat, mintha azok irrelevánsak és unalmasak lennének.
Míg az X generáció és a baby boomerek mindössze 13 százaléka érzi úgy, hogy a nyugdíjcégük nem magyarázza el kellőképpen, miért fontos a fiatalok számára a nyugdíj és a megtakarítás, addig a Z generáció körében ez az arány 29 százalék.
A Z generáció tagjainak 17 százaléka azt is úgy látja, hogy a cégek nem azokon a csatornákon kommunikálnak, amelyeken ők valóban jelen vannak, szemben az előző generációk mindössze 4 százalékával.
A Z generáció mintegy 70 százaléka azt mondta, spórolt volna, ha tudja, hogy a húszas éveiben elkezdett megtakarítás a harmincas éveiben indulóhoz képest akár meg is duplázhatja nyugdíjvagyonát.
Hasonlóképpen, 63 százalékukat motiválta az a tudás, hogy az adókedvezmények és a munkáltatói hozzájárulások jelentősen növelhetik a megtakarításaik értékét.
„Egy olyan világban, ahol a nyugdíjakról szóló beszélgetéseket a pénzügyi katasztrófa-forgatókönyvek uralják, a fiatal megtakarítók egyszerűen elfordulnak a témától. Kutatásunk azt mutatja, hogy nem azért nincsenek képben, mert nem érdekli őket, hanem mert az üzenetek nem működnek. A félelemkeltés és a szakzsargon éppen azokat taszítja el, akiket el szeretnénk érni” – mondta közleményében Kirsty Ross, a People’s Pension termékstratégiáért felelős igazgatója.
„Ami igazán hat, az az őszinteség, az egyszerűség és az olyan gyakorlati tanácsok, amelyek megmutatják, hogy a ma tett apró lépéseknek holnap óriási hatásuk lehet” – tette hozzá.
Mi segíthetne?
Az egyik legnépszerűbb megoldás, amelyet a Z generáció tagjai említettek, az egyszerű előrehaladást jelző sávok vagy célkövetők bevezetése volt; ezt 31 százalékuk tartotta hasznosnak.
Mintegy 26 százalékuk szeretné tudni, hogy akár kis összeggel is el lehet kezdeni a takarékoskodást, míg 23 százalék több példát látna arra, hogy a velük egykorúak mit tesznek.
22 százalék számára a világos, könnyen követhető, apró lépésekre bontott útmutatók jelentenének segítséget, 19 százaléknak pedig a könnyed, hétköznapi, könnyen átélhető történetek jelentenének különbséget.
A People’s Pension a visszajelzéseket figyelembe véve új kampányt indított Pension Drop néven, hogy minél többen beszéljenek a nyugdíjukról; ehhez influenszereket, különleges eseményeket és életmód-személyiségeket is bevon.
„Visszatekintve nagyon bánom, hogy nem kezdtem el korábban. Ha már a húszas vagy harmincas éveiben félretesz egy keveset, az később óriási különbséget jelenthet – akár több tízezer fontról is beszélünk. És megértem, hogy az emberek most nagyon nehéz helyzetben vannak, szoros a költségvetés, és még a kisebb luxusok, például egy rendelős vacsora is nagy dolognak számít” – mondta Iain Stirling, humorista, televíziós műsorvezető és a Pension Drop kampány nagykövete a People’s Pension által kiadott közleményben.
„De a valóság az, hogy a nyugdíja nem csak Önön múlik. A munkáltatói hozzájárulás és az adókedvezmények plusz lendületet adhatnak a megtakarításainak, így még a kis összegek is messzebbre juthatnak, mint gondolná. Nem arról van szó, hogy ma mindenről le kell mondania, hanem arról, hogy okos döntéseket hozzon, hogy holnap se maradjon le semmiről” – tette hozzá.
Stirling arra is ösztönözte a fiatalokat, hogy tegyenek néhány gyakorlati lépést, például ellenőrizzék, ki a nyugdíjszolgáltatójuk, és nézzék meg, van-e több nyugdíjszámlájuk.
Kiemelte annak fontosságát is, hogy legalább akkora összeget fizessenek be, amekkorát a munkáltató hajlandó hozzátenni, nehogy pénzt hagyjanak az asztalon, valamint hogy minden fizetésemelésnél és bónusznál növeljék a nyugdíj-hozzájárulásukat.